30 éves az EURISY
(Rovat: A hónap száma, Európai űrpolitika , Nyereség a kontinensnek - 2019.07.22 06:15.)

Három évtized alatt az űralkalmazások népszerűsítésének és használatuk széles körű elterjesztésének fontos szervezetévé vált a szövetség.

Az EURISY szövetség története azzal kezdődött, hogy az ENSZ 1992-t a Világűr Nemzetközi Évévé (ISY, International Space Year) nyilvánította. Az ISY európai rendezvényeinek, eseményeinek koordinálására 1989-ben hozták létre az EURISY szövetséget, amelynek alapító tagjai nemzetközi szervezetek (ESA, Eumetsat, Eutelsat, UNESCO, Európa Tanács, stb.), illetve nemzeti űrügynökségek voltak. Eredetileg határozott időre alapították a szövetséget, azzal a céllal, hogy az ISY keretében szervezze az űrtevékenység népszerűsítését, növelje az eredmények ismertségét és elfogadását a nagyközönség körében. Az ISY elteltével az alapítók úgy gondolták, hogy az EURISY tevékenysége fontos és hézagpótló, ezért az eredeti tervekkel ellentétben nem fejezték be a szövetség működtetését, miközben az EURISY tevékenysége egyre határozottabb profilt kapott. A szövetségnek honlapja tanúsága szerint 21 teljes jogú tagja van, köztük (az ilyen néven jelenleg biztosan nem létező) Magyar Űrkutatási Iroda. Ugyancsak a honlapon található a 18 együttműködő szervezet felsorolása.

Jelenleg fő feladatai az űrtevékenység alkalmazásainak népszerűsítése és tudatosítása. Konferenciákkal, továbbképzésekkel, tanfolyamokkal és kiadványokkal segítik a műholdas alkalmazások végfelhasználóinak munkáját. Ugyanakkor a tőlük kapott visszajelzéseket továbbítják a döntéshozók felé, a különböző szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében. Igyekeznek a különböző országokban kifejlesztett ötletes és hasznos megoldásokat, eljárásokat közkinccsé tenni. Tevékenységének fő profilját az űralkalmazások alkotják, ezen belül a legfontosabb területek a környezetvédelem, az éghajlat vizsgálata, az energetika, a távközlés, a mezőgazdaság, a kockázatelemzés, de foglalkoznak a turizmus és a szabadidő eltöltésének kérdéseivel és az okos városokkal is. Emellett rendszeresen hirdetnek meg különböző – gyakran irodalmi, képzőművészeti – pályázatokat, elsősorban diákoknak.

Az EURISY egyik legújabb konferencia-kiadványának címoldala. (Kép: EURISY)

Az EURISY 2004 óta kétévente ítéli oda az alapító elnökéről elnevezett Hubert Curien-díjat. A díjat két alkalommal az ESA visszavonult igazgatója, kétszer az ENSZ Világűriroda mindenkori igazgatója kapta. Két alkalommal az űrtevékenység oktatásában aktív szervezetet, a Nemzetközi Űregyetemet (ISU), illetve az Alpbachi Nyári Iskolát tüntették ki. Végül két űrhajós is megkapta a rangos elismerést, 2010-ben Frank De Winne, az ISS első európai parancsnoka, 2014-ben pedig – e sorok írójának felterjesztése alapján – Chris Hadfield, az ISS kanadai parancsnoka, akinek akkor jelent meg magyarul Egy űrhajós tanácsai földlakóknak című élménybeszámolója.

Magyarország informálisan 1991 óta vesz részt a szövetség munkájában, elsősorban annak köszönhetően, hogy az EURISY alapító elnöke, Hubert Curien francia tudományügyi miniszter meghívta magyar kollégáját, Pungor Ernő tárcanélküli minisztert a szövetség tiszteletbeli tagjai közé. Formálisan a Magyar Űrkutatási Iroda 1999 óta tagja az európai űrügynökségeket és űripari cégeket tömörítő EURISY Szövetségnek. Az azóta eltelt két évtizedben az EURISY több nemzetközi rendezvényt is tartott hazánkban, portálunkon pedig alkalmanként hírt adunk az EURISY által szervezett, a fiataloknak vagy a nagyközönségnek meghirdetett pályázatokról.

Pungor Ernő akadémikus, a magyar űrkutatás korábbi felügyelő minisztere, az EURISY tiszteletbeli tagja köszönti az EURISY 2004. május 27–28-i, budapesti konferenciájának résztvevőit. A képen tőle jobbra: Kovács Kálmán informatikai miniszter, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, Walther Lichem, az EURISY elnöke és Jean-Pol Poncelet, az ESA stratégiai igazgatója. (Kép: MŰI archívum)

Közvetlenül a közép-európai országok EU csatlakozása után, 2004. május 27–28-án az EURISY és a Magyar Űrkutatási Iroda a Galileo Joint Undertaking és az ESA közreműködésével műholdas navigációs konferenciát rendezett Budapesten Second Galileo Conference for an Enlarged Europe címmel, amely elsősorban az akkor még a távoli jövőt jelentő Galileo és EGNOS navigációs rendszerekről szólt. A konferenciára 21 országból érkeztek a résztvevők.

2009. január 26–27-én az európai nemzeti űrtevékenységek irányítási modelljeiről Models of Governance of Space Activities rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten az EURISY, amelynek rendezésben a Magyar Űrkutatási Iroda és a bécsi Európai Űrpolitikai Intézet (European Space Policy Institute, ESPI) vett részt.

Az újabb rendezvények közül érdemes megemlíteni, hogy 2015 júliusában Budapesten környezetvédelmi szakemberek számára tartottak kéthetes informatikai továbbképző tanfolyamot. 2014 decemberében Debrecenben rendeztek egynapos konferenciát a geoinformatikai szolgáltatások vidékfejlesztési alkalmazásairól.