Európa, irány a Mars!
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Távoli világok kutatói , Szárnyaló képzelet - 2003.06.02 17:02.)

17:02. Ma veszi kezdetét az első önálló európai Mars-kutató űrszonda 400 millió kilométeres utazása a Vörös Bolygó felé. A Mars Express fedélzetén utazik a Beagle-2 leszállóegység is, amely az élet egykori nyomai után kutat a marsi felszínen.

A Vörös Bolygó évezredekkel ezelőtt, már őseink képzeletét is megmozgatta. A rejtélyes égitestet vörös színe miatt, a római mitológia háborús istenéről, Marsról nevezték el. Fantáziánk kezdetben intelligens élőlényekkel népesítette be, s csupán az Űrkorszak követei, a Mariner és Viking űrszondák képei alapján döbbenhettünk rá, hogy a Mars egyáltalán nem a Földhöz hasonló világ.

Kietlen, hideg és kopár vörös sziklái között azonban mégis felcsillanhat az élet reménye. Felszíni formái egy dinamikusabb, Földünkhöz sokkal inkább hasonló bolygóról mesélnek – ahol talán az élet is felbukkant. Napjaink űrszondáinak célja a Mars letűnt világának nyomait vagy esetleges túlélőit megtalálni. A Mars Express (felső képünkön) fedélzetén hét kamera, radar és spektrométer kutatja a felszínt, leszállóegysége pedig, a Beagle-2 (alsó képünkön), a Vikingek óta először kutat az élet nyomai után a marsi felszínen.

A tervek szerint a Beagle-2 karácsonykor ereszkedik majd alá kijelölt leszállóhelye, az Isidis-síkság felé, ahol kis mennyiségű folyékony víz és az élet nyomainak felfedezésében bíznak a kutatók. Maga a leszállóegység elnevezése is tervezőinek azt a reményét fejezi ki, hogy az űrszonda méltán lép majd Darwin híressé vált hajójának, a Beagle-nek a nyomába, s eredményei alapján az „élet” fogalma új értelmet nyer – amennyiben a marsi élet csíráit vagy annak egykori jelenlétét sikerül egyértelműen kimutatnia.

1976-ban az amerikai Viking űrszondák már megpróbálkoztak marsi mikrobák kimutatásával, ám a vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményt az élet jelenlétét illetően. A 30 kg tömegű Beagle-2 a legmodernebb technológiával van felszerelve – robotkarja geológiai vizsgálatok során mintát vesz a felszín anyagából és azt a rá épített mini-laborban alapos elemzésnek veti alá. Légköri vizsgálatokat végez és az élethez nélkülözhetetlen víz nyomai után is kutat.

Az európai űrszonda startját követően június 8-án, majd 25-én indul a Mars felé a NASA marsjármű-párosa. A roverek célja, hogy geológiai vizsgálatok során ráleljenek a régebben felszínen folyt víz jelenlétének egyértelmű bizonyítékaira. Ezek a nyomok szintén az élet felfedezéséhez vinnének minket egy lépéssel közelebb.

Az amerikai és európai küldetések tudományos célkitűzései mellett a robottechnológia tesztelése is fontos feladat. Kontinensünk számára az eredmények nem csupán szakmai sikert, hanem technológiai elismerést is hozhatnak.

Az emberiség az 1960-as évektől, az Űrkorszak kezdete óta soha nem lankadó kitartással és áhítattal készült, hogy megismerhesse a rejtélyes bolygót. Az első áttörő sikert az amerikai Mariner-4 űrszonda hozta első közeli képeivel a marsi világról. Azóta több szovjet (később orosz) és amerikai űrszonda látogatta meg a Vörös Bolygót, sőt 1998 óta már a japán Nozomi űrszonda is úton van a Mars felé.

Ma pedig az első, teljes egészében európai kivitelezésű űrszonda, a Mars Express is elindul, fedélzetén a Beagle 2-vel. A visszaszámlálás már megkezdődött…

(Számítógépes grafikák: ESA)