A Cassini képe a Szaturnuszról
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Kontinensünk hajósai - 2004.02.28 13:42.)

A Cassini-Huygens űrszonda-páros a Szaturnusz rendszere felé tart. Pár hónappal érkezése előtt a Cassini lenyűgöző felvételt készített a bolygóóriásról.

A felvételt 2004. február 9-én készítette a Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda. Ekkor kb. 70 millió kilométerre járt a gázóriástól, a bal felső sarokban pedig az Enceladus, a Szaturnusz egyik jeges holdja is látszik. Ezen a képen már 60%-kal nagyobbnak látszik a bolygóóriás, mint a tavaly decemberben készült korábbi képen.

A felvétel már most számos izgalmas kérdést felvet a Szaturnusszal és gyűrűrendszerével kapcsolatban. Legutóbb 23 éve a Voyager űrszondák jártak erre, s érdekes jelenségeket fedeztek fel a gyűrűrendszerben. Sötét, szellemszerű küllőket fedeztek fel az űrszondák felvételein, amelyek meglepő módon a Cassini felvételén nem látszanak.

Ez csupán egy a megoldásra váró rejtélyek közül. Még mindig nincs egyértelmű válasz a gyűrű keletkezésére, s a szakemberek remélik, hogy a Cassini a gyűrűrendszerben bujkáló újabb holdakat is fel fog majd felfedezni.

A Cassini 1997-ben indult hosszú utazásra a Naprendszer távolabbi vidékei felé. Kétszer repült el a Vénusz, egyszer pedig a Föld mellett, hogy a bolygók gravitációs lendítőerejét kihasználva elegendő sebességre tegyen szert, s eljusson a távoli Szaturnuszhoz, amely több, mint tízszer olyan messze van a Naptól, mint a Föld.

A Cassini-Huygens űrszonda-páros már nagyon közel járnak céljukhoz. Május 18-án belépnek a Szaturnusz rendszerébe. Több külső hold mellet elhaladva a bolygóóriás gravitációs ereje átveszi majd a hatalmat az űrszonda felett.

Június 11-én elrepülnek a Szaturnusz legnagyobb külső holdja, a Phoebe mellett. Július 1-én áll majd pályára a Cassini a gázóriás körül. Küldetése során a bolygó légkörét, holdjait és gyűrűrendszerét vizsgálja majd.

Körülbelül hat hónappal érkezése után a Cassiniról leválik a Huygens űrszonda, amelyet kifejezetten a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan vizsgálatára terveztek. 2005. január 14-én ereszkedik majd alá a Titan sűrű légkörében, s ezalatt végzi el vizsgálatai legnagyobb részét. Mivel a Titan felszínét rejtély övezi, nem lehet tudni, hogy szilárd felszínre vagy folyékony metán óceánba érkezne a leszállóegység. Így a tervezők kb. 3 perces működési időre számítanak, miután leszáll a Titán felszínére a Huygens.

A Cassini űrszonda műszereinek megépítéséhez a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóitézetének munkatársai is hozzájárultak.

Forrás: space.com