Elérte a Holdat a SMART-1
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Kis űreszközök nagy szerepe - 2004.11.17 08:30.)

Hétfőn Hold körüli pályára állt a több mint egy éve utazó, első európai holdszonda.

A SMART-1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) szonda küldetésének első része - az eljutás a Holdhoz ionhajtómű segítségével - ezzel véget ért. Rövidesen a Hold tudományos vizsgálata következik.

A SMART-1 egy kis méretű űreszköz, amelyen az ionhajtómű mellett több technológiai újdonságot is kipróbálnak, hogy siker esetén a későbbi bolygóközi űrszondáknál alkalmazhassák ezeket. A Holdat november 15-én, közép-európai idő szerint 18:48-kor érte el, 5000 km-es felszín feletti magasságban. Ez egyben az első pálya holdközelpontja. Előtte aktiválták az ionhajtóművet, amely a végleges pálya kialakításában segít. A magasság egyre inkább csökkenni fog: január közepére a déli pólus fölött 300, az északi fölött 3000 km magasan húzódó pályán fog keringeni a SMART-1.

Eddigi, a Hold felé "spirálozó" hosszú (összesen 84 millió km-es!) útja során sikerrel demonstráltak egy olyan eljárást, amellyel a jövendő űrszondák a navigációjukat jórészt "saját hatáskörben" tudják intézni, anélkül, hogy a földi irányítókra kelljen hagyatkozniuk. Csillagérzékelő kamerájuk megfigyelései alapján meghatározhatják térbeli helyzetüket és sebességüket, s egy fedélzeti program kiszámítja a szükséges manővereket. (A SMART-1 esetén a számításokat egyelőre még a Földön végezték.)

Egy másik technológiai kísérlet során olyan rádiókommunikációs berendezéseket teszteltek, amelyek a ma megszokottnál magasabb frekvencián működnek, s így egységnyi idő alatt több adatot tudnak továbbítani. Azt is kipróbálták, hogy hogyan működhet a kommunikáció a Földről a távoli szondára irányított lézernyaláb segítségével. A Hold tudományos vizsgátára szolgáló miniatürizált műszereket (az AMIE optikai kamerát, a röntgentartományban működő berendezéseket és az infravörös színképelemzőt) is ellenőrizték útközben. (A kamera felvételeiből korábban az Űrvilágban is bemutattunk néhányat, ld. az alábbi linkeket!)

Végül náhány érdekes adat: a SMART-1 bő egy évvel ezelőtt, 2003. szeptember 28-án indult. Azóta 332-szer kerülte meg a Földet, egyre távolabb jutva tőle. Az ionhajtóművet 289-szer kapcsolták be, összesen mintegy 3700 óráig működött. A 82 kg xenon hajtóanyagból csak 59 kg-ot használt el, a tervezettnél mégis két hónappal hamarabb ért célba a szonda. A megmaradt üzemanyag segítségével a végső, Hold körüli pálya magasságának csökkentése is lehetővé válik, sőt lehet, hogy a fél évre tervezett program is meghosszabbítható.