Megvalósul a Solar Orbiter?
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Űrcsillagászat Európában - 2005.10.11 07:55.)

Az Európai Űrügynökség nagy vállalkozásba kezd. Az előzetes tervek szerint 2013-ban egy új űrszonda áll Nap körüli pályára. A Solar Orbiter keringése során a Merkúrnál is közelebbről vizsgálná központi csillagunkat.

Az Űrvilág honlapján már többször olvashattak a Solar Orbiter nevű tervezett európai űrszonda programjáról. A tervek lassan de biztosan haladnak a megvalósulás felé.

A Nap-kutató űrszonda 2013. októberében hagyná el a Föld körüli térséget, hogy elnyúlt, Nap körüli pályára álljon. Keringése során a Markúrnál is jobban megközelítené a Napot, hogy onnan tanulmányozza csillagunk töltöttrészecske-sugárzását, az ún. napszelet, továbbá nagyfelbontású felvételeket készítsen az olyan objektumokról, mint a napfoltok, napkitörések, granulák. Összehasonlításképp: az eddigi valószínűleg legsikeresebb Nap-szonda, a SOHO pályája, a Földtől másfel millió km-re, azaz a Naptól kb. 148.5 millió km-re található.

A Solar Orbiter európai Nap-kutató űrszonda

A Solar Orbiter olyan pályára áll, melynek a Naphoz legközelebb eső része a Merkúr pályáján belül, a legtávolabbi a Föld és a Mars pályája között helyezkedik el; a pálya kialakítása után már a Föld pályáján belül keringene. (Itt az adat is érdekes lehet: napközelben 45 Nap-sugár távolságra, azaz mindössze 0,22 Csillagászati Egységre közelítené meg csillagunkat!) Ezzel a Nap felszínéről 100 km/pixel felbontás lenne elérhető.

Keringése során időről időre elhaladna a Vénusz mellett, s a hintamanőver révén pályáját folyamatosan módosítaná. A 3:2-es Vénusz-rezonancia miatt (azaz 2 vénuszi év alatt a szonda háromszor kerüli meg a napot) lehetségessé válna, hogy többéves vizsgálat után pályáját úgy alakítsa, hogy saját pályasíkja kilépjen a Naprendszer fősíkjából, s azzal mintegy 35 fokot zárjon be. Így a Nap poláris vidékének részletes vizsgálatára nyílna lehetőség.

A programot kiértékelő ESA-csoport szeptemberben nyilvánosságra hozta ajánlásait. Az indításra Szojuz-Fregat hordozórakéta volna a legalkalmasabb. 2013. októberi start és ionhajtómű esetén 1,8 év alatt lenne kialakítható a végleges pálya, ami kémiai hajtóművel, 2013. novemberi indítással 3,3 évig tartana. Előbbi több szempontból is optimálisabb lenne, nem utolsó sorban a szondát érő hatások és a szonda élettartama közötti összefüggés miatt.

A Solar Orbiter pályája: a tudományos vizsgálatok második szakaszában az űrszonda már a Nap poláris vidékeit is vizsgálhatja

A Solar Orbiter több különböző színképtartományban vizsgálná a Napot. Sőt, a kutatók felhívják a figyelmet a napszél szimultán vizsgálatának lehetőségére is: a Merkúr körül keringő BepiColombo európai űrszondával együttműködve (de anélkül is) a Solar Orbiter forradalmasíthatja a Nap pontos működésével, a napfelszíni és naplégköri jelenségek kialakulásával kapcsolatos eddigi ismereteinket.