Az európai Merkúr-szonda építése
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink - 2008.01.23 12:42.)

Miközben az amerikai MESSENGER első közeli képeit küldte a Merkúrról, az európaiak is készülnek saját űrszondájukkal. Aláírták a 2013-ban indítandó BepiColombo megépítéséről szóló szerződést.

A BepiColombo elkészítésének fővállalkozójául az ESA az Astrium céget választotta. Az erről szóló megállapodást Friedrichshafenben (Németorszég) írták alá január 18-án. Az űrszonda az ESA tudományos űrkutatási programjának egyik zászlóshajója. A tervek szerint Kourou-ból Szojuz-Fregat rakétával indulna 2013-ban. Hat évnyi utazás után, 2019-ben állna pályára a legbelső bolygó körül, hogy eddig soha nem látott részletességgel tanulmányozza azt. A BepiColombo valójában egy kettős küldetés: az egyik űreszköz európai, a másik kapcsolódó szonda japán. Ezért a programban az ESA mellett a japán JAXA űrügynökség is részt vesz.

A két űrszonda egyike, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) nevű egysége 11 műszert visz magával, hogy a Merkúr felszínéről, belső szerkezetéről szerezzen újabb információkat – különböző megfigyelési módszerekkel és más-más elektromágneses hullámhosszakon. A JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) szondája 5 műszerrel a magnetoszférát kutatja. (Ez utóbbi fejlesztésében az ESA-magyar PECS megállapodás révén hazai szakemberek, az ELTE Űrkutató Csoport és BL Electronics Bt. munkatársai is részt vesznek. - A szerk.)

A Merkúr körül poláris pályára álló két szonda. A belső ellipszis az MPO, a külső, elnyúltabb az MMO pályáját ábrázolja. Az előbbinek a felszín feletti magassága 400 km és 1500 km, az utóbbinak 400 km és 12 ezer km között változik. (Fantáziakép: ESA / C.Carreau)

Az űrszondaegyüttes fékezését ionhajtóművekkel, gravitációs hintamanőverek sorozatával és hagyományos kémiai hajtóanyagú rakéták segítségével oldják meg. A legnagyobb technikai kihívás a berendezések felkészítése a hatalmas forróságra. Az ESA számára a BepiColombo összesen 665 millió euróba kerül, beleértve az indítást és a 2020-ig történő üzemeltetést is.