Európai mozaik – 2024. november (2. rész)
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, A nemzetbiztonságért , Távoli világok kutatói - 2024.12.03 07:15.)

Havi összeállításunk első részében űrhajósokról és rakétákról olvashattak. A záró részben jöjjön néhány „hasznos terhekkel” kapcsolatos információ.

Októberben összepakolták, majd november 2-án (repülővel) elszállították Belgiumból az ESA két Proba-3 műholdját. A „feladás” helye a Redwire Space kuibeke-i telephelye volt, a „szállítási cím” pedig az indiai Csennai (Chennai) közelében található Satish Dhawan Űrközpont. A két űreszközt egy indiai PSLV-XL hordozórakéta fogja elindítani egy speciális (600 km × 60 000 km-es), nagyon erősen elnyújtott pálya felé.

A startra legkorábban december 4-én kerülhet sor. A két, együttesen közel 550 kg tömegű műhold a Nap koronáját fogja tanulmányozni, úgy, hogy egyikük (Occulter, lenti képünkön az előtérben) egy 140 cm átmérőjű koronggal kitakarja a Napot a másik (Coronagraph) számára – tulajdonképpen hosszú napfogyatkozásokat hozva létre az utóbbi számára. A két – a fenti esetben egymástól 150 m-re repülő – műholdat a belgiumi Reduban található ESEC-ből (European Space Security and Education Centre) fogják majd irányítani.

A Proba-3 ipari konzorcium 14 ESA-tagállam és Kanada kisebb-nagyobb vállalkozásait foglalja magában, a konzorcium vezetője a spanyol Sener.

• Az Airbus Defence and Space spanyol részlege fejlesztette a műhold-platformot.
• A belga Redwire Space a repülési elektronika (avionika) és az indítás előtt használatos teszteszközök fejlesztéséért volt felelős, de a start előtti felügyeletet is ellátja.
• A GMV spanyol és lengyel részlegei a kötelékrepüléshez szükséges eszközöket,
• a belga Spacebel szoftvereket fejlesztett.
• A koronagráfon elhelyezett ASPIICS (Association of Spacecraft for Polarimetric and Imaging Investigation of the Corona of the Sun) fejlesztője és üzemeltetője a Belga Királyi Obszervatórium.
• A DARA (Davos Absolute Radiometer) műszert a davosi (Svájc) Fizikai Meteorológiai Obszervatórium (PMOD) hozta létre, és a Nap teljes energiakibocsátását mérve a klímatudománynak szolgáltathat adatokat.
• A harmadik tudományos berendezés a 3D Energetic Electron Spectrometer, amely a Föld sugárzási öveiben az elektronok energiáját méri, hozzájárulva ezzel egy jobb űridőjárás-kutatáshoz. A műszert a Belga Katolikus Egyetem építette.

A Proba-3 bemutatása. (Forrás: ESA / YouTube)

A Kongsberg Defence and Aerospace építheti az AOS (Arctic Ocean Surveillance) projekthez kapcsolódó (szükséges) mikroműholdat. Az AOS a Norvég Űrügynökség (NOSA) Arctic Surveillance Programjának (ASP) egyik eleme, amely a norvég fegyveres erők, a Norvég Védelmi Kutató Szervezet (FFI) és a Partvédelmi Hivatal (Coastal Administration) közös erőfeszítése. A most bejelentett mikroműhold az AOS-ban használatos műholdak előfutára (egyfajta technológiai demonstrátora) lesz. A projekt vezetője a Kongsberg Defence and Aerospace, és abban a litván Kongsberg NanoAvionics, a Kongsberg Satellite Services (KSAT), a Kongsberg Discovery, az EIDEL és az FFI vesz részt. A Kongsberg NanoAvionics biztosítja a már jól bevált MP42-es műholdplatformot (műholdbuszt). A Kongsberg Discovery többek között a fedélzeti AIS (a hajókat rádiójeleik alapján azonosító) vevő és egy passzív radardetektor fejlesztésén fog dolgozni. Az EIDEL a titkosított kommunikációs rendszert fejleszti. A műholdat a norvég Andoya Űrközpontból fogják indítani, hisz az hamarosan már nem csak szuborbitális, hanem kisebb rakéták orbitális indítására is alkalmas lesz. A földi állomások hálózatával rendelkező KSAT természetesen a műhold követéséért és irányításáért felel.

A KSAT Svalbardi (Spitzbergák) állomása mindössze 1200 km-re (délre) található az Északi-sarktól

Még május közepén az ESA és a NASA egy szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy a két ügynökség közösen dolgozik azon, hogy az európai Rosalind Franklin marsjáró legkorábban 2028-ban elindulhasson a vörös bolygó felé. Mint emlékezetes, a rover eredetileg az ESA–orosz ExoMars küldetés keretében, német szállító- és orosz leszállószondával (Kazacsok) utazott volna a fagyos bolygóra. Ez utóbbi együttműködés azonban 2022 februárjában – amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – összeomlott. Májusban azután úgy alakult, hogy az amerikai partnerek biztosíthatják a hordozórakétát, a változtatható tolóerejű fékezőrakétát.

Idén november közepén a koopercáció kibővült. Úgy tűnik ugyanis, hogy az Egyesült Államok biztosíthatja a radioizotópos fűtőrendszert (RHU, Radioisotope Heater Unit) is. Ez utóbbi azért érdekes, mert brit mérnökök jelenleg is dolgoznak ezen európai képesség kialakításán. Ám úgy tűnik, hogy késésben lehetnek, és az ESA vezetése nem akarja, hogy emiatt a Rosalind Franklin elindítása tovább csússzon. (Az ESA GSTP keretében futó ENDURE, azaz European Devices Using Radioisotope Energy projekt ettől persze folytatódik. A cél a repülőképes technológia évtizedünk végéig történő megalkotása.)