Lelőtt indiai műhold
(Rovat: A nemzetbiztonságért, India a világűrben - 2019.03.31 18:30.)

A héten Indiában is demonstrálták, hogy képesek megtenni, amit a többi űrnagyhatalom...

Március 27-én (nem mellesleg röviddel a választási kampány kezdete előtt) Narendra Modi indiai miniszterelnök televíziós beszédben jelentette be, hogy országa hadserege egy földről indított rakétával sikeresen semmisített meg egy a Föld körül alacsony pályán keringő műholdat. A rakétát egy India északkeleti részén fekvő bázisról indították, és kb. 300 km magasságban találta el a célpontját, egy korábban felbocsátott indiai műholdat. Az ilyen rakéták nem szállítanak robbanófejet, a megcélzott űreszközt a vele való ütközés révén teszik tönkre.

Narendra Modi miniszterelnök jelentette be a műhold-megsemmisítési teszt eredményét. (Kép: Indiai Miniszterelnöki Hivatal)

Sem Modi, sem az esetről közleményt kiadó külügyminisztérium nem nevezte meg a megsemmisített űreszközt. Az indiai sajtó kezdeti találgatásai szerint az vagy az idén januárban pályára állított Microsat-R, vagy az egy évvel korábban felbocsátott Microsat-TD lehetett. (Valószínűsíthető, hogy a 270 km magasan keringő Microsat-R volt a célpont.)

Szétlőni egy műholdat az amúgy is egyre szaporodó űrszeméttel teleszórt alacsony Föld körüli pályák térségében enyhén szólva nem barátságos művelet. Az indiai külügyminisztérium közleményében igyekezett is elvenni a dolog élét azzal, hogy a tesztnél minimalizálni próbálták a keletkező új űrtörmelékdarabok mennyiségét. A darabok az alacsony pálya miatt néhány hét leforgása alatt belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek. Ez így persze túl szép lenne, hiszen előfordulhat, hogy egyes részek az ütközés következtében magasabb pályára jutottak és még jó ideig keringenek majd ott – a nemzetközi követési adatok alapján a közeljövőben bizonyára hallunk majd a tényleges hatásokról is...

A műhold-megsemmisítő rakéta indítása március 27-én, az északkelet-indiai Orisza állam partjainál fekvő Abdul Kalam-szigetről, a Shakti (Erő) hadművelet keretében. (Kép: Indian Space Research Organisation / Defence Research and Development Organisation)

A teszt nyomán India lett a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely sikeresen vetett be egy földi indítású, műholdellenes fegyvert. Az indiai kormány és a miniszterelnök szerint ezzel egyrészt űrprogramjuk fejlettségét demonstrálták, másrészt megmutatták, hogy szükség esetén meg tudják védeni saját műholdjaikat egy esetleges támadás ellen.

Mindazonáltal az ilyen tesztek általában éppen a műholdak biztonságával kapcsolatban ébresztenek komoly kételyeket. Kínában és Oroszországban is folynak ilyen fejlesztések, bár a nevezetes 2007-es kínai teszt óta nem történt nagyobb mennyiségű űrszeméttel járó ilyen esemény. Az Egyesült Államok legutóbb 2008-ban lőtte le a 250 km magasan keringő USA-193 katonai műholdját. Azt a kísérletet előre bejelentették, a célja a műhold irányítatlan lezuhanásának elkerülése volt. Bár a legtöbb törmelékdarab heteken belül elégett a légkörben, a követett űrszemétdarabok közül a legutolsó 2009 végéig pályán maradt.

Amerikai űripari körökben felmerült, hogy a teszt elleni tiltakozásul a műhold-üzemeltetők bojkottálják az indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) rakéta használatát. Az Indiai Űrügynökség számos alkalommal tesz eleget nemzetközi megrendeléseknek, amikor másodlagos hasznos teherként tucatszám állítanak pályára kis műholdakat, jellemzően CubeSatokat. Az indiai űrprogram számára az ilyen kereskedelmi indítások fontos bevételi forrást jelentenek. Maguk az érintett cégek nem siettek reagálni, bár például a Planet elítélte a műholdlelövési tesztet – miközben közleményükben kifejtették, hogy jó munkakapcsolatban állnak az indiai kormányszervezetekkel. (A Planet 2017 februárjában 88, 2018 novemberében további 16 CubeSatot állíttatott pályára PSLV rakétával.) A kis földmegfigyelő műholdakból álló flottát üzemeltető vállalat sürgette a világ űrhatalmait, hogy tartsák szem előtt közös érdekeinket, az űrszemét elleni küzdelmet.

Nem tűnik jó jelnek, hogy épp az indiai teszt idején zajlottak, és sikertelenül zárultak Genfben a világűrbeli fegyverkezési verseny korlátozását célzó nemzetközi tárgyalások.