Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Iráni kémműhold orosz rakétával A Khayyam nevű űreszköz mellett 16 orosz CubeSat is elindult Bajkonurból egy Szojuz-2.1b rakétával. Ez volt ma a kínai Ceres-1 rakéta startja után a második űrindítás. A start augusztus 9-én magyar idő szerint 7:52-kor történt a kazahsztáni indítóhelyről. A rakéta egy olyan Fregat végfokozattal volt felszerelve, amelyet eredetileg egy OneWeb indításra szántak. (Mint ismeretes, az ukrajnai háború kitörése után bevezetett szankciók miatt meghiúsult a távközlési műholdrendszer további tagjainak felbocsátása orosz rakétákkal.) A mostani fő hasznos teher mellett felbocsátott apró CubeSatok jellemzően oktatási és technológiai kísérleti céllal készültek. A megcélzott pálya 97° inklinációjú (közel poláris) napszinkron pálya.
(Kép: CENKI TV)
A Washington Post szerint Irán számára jelentős előrelépés a 12. századi perzsa matematikusról, Omar Khayyamról elnevezett műhold, amellyel közel-keleti katonai létesítményeket, különösen Izrael területét és a Perzsa-öböl térségét tudják megfigyelni. Ugyanakkor a lap biztonsági szakértőktől származó értesülései szerint Oroszország is szeretné használni a nagyfelbontású felvételeket az ukrajnai háborúja hadműveleteinek támogatására. Ezért irányítását várhatóan hosszú hónapokig nem is adják majd át az iráni félnek.
A Khayyam műhold megépítésére és indítására közel négy évvel ezelőtt kapott megbízást a Roszkoszmosz. Az űreszköz az orosz Kanopusz-V (Kanopus-V) műholdak mintájára készült. Kamerájának legjobb felszíni felbontása 1,2 m lehet. Ez ugyan sokkal gyengébb, mint az amerikai kémműholdaké vagy egyes kereskedelmi alapon működtetett földmegfigyelő műholdaké, de Irán számára a jelenleg rendelkezésükre álló eszközökhöz képest mégis nagy fejlődés, ráadásul a megfigyelések célpontjait maguk programozhatják. A start jól jelzi a Moszkva és Teherán között egyre szorosabbra fűződő politikai és katonai együttműködést.
Irán saját próbálkozásai hazai gyártású kémműholdak indítására mérsékelt sikert hoztak. 2020-ban pályára került ugyan a Noor-1 műhold, de állítólag műszaki gondok adódtak vele, forgásba kezdett. Idén márciusban is végrehajtottak egy sikeres indítást a Noor-2 kis műholddal. | |||
|