Iráni (z)űrügyek
(Rovat: A nemzetbiztonságért, Orosz hordozórakéták , Kis űreszközök nagy szerepe - 2024.10.28 07:15.)

Az október 25-i éjszakai Irán elleni izraeli támadás érintette a perzsa állam űrkutatási és űripari infrastruktúráját is, miközben a védekezők intenzív GPS-zavarást is végeztek. Eközben újabb két iráni műhold vár indításra.

Az október 28.-án még mindig csak szivárgó információk szerint valószínűsíthető, hogy az izraeli légi- és ballisztikusrakéta-csapások nem csak az iráni fegyver- és lőszer-raktárakat, a ballisztikus rakéták gyártására, tárolására és indítására szolgáló infrastruktúrát és a légvédelmi rendszereket érintették, hanem űripari és űrtevékenységgel kapcsolatos létesítményeket is, azok kettős rendeltetése okán. Nyugati elemzők szerint a következő létesítményeket érhette támadás az IDF Légi és Űrerői részéről (bár ezek az állítások még megerősítésre várnak a „nyugati” műholdas felderítés és az iráni ellenzék részéről):

Teherán

• ISRC (Iráni Űrkutatási Központ és Intézet)
• ISA (Iráni Űrügynökség)
• Aerospace Industries Organization központja

• Shahroud Űrközpont (a Forradalmi Gárda kozmikus rakéta indító helye)
• Khomieni Űrközpont, Semnan (az Iráni Űrügynökség kozmikus indítóhelye; az alábbi Google műholdképeken),

Űrfelvételek azt mindenesetre már bizonyítják, hogy csapás érte a szilárd hajtóanyagú (katonai és kozmikus rakétákhoz egyaránt használható) üzemanyagot (vagy inkább töltőanyagot) gyártó TIEKO vállalat létesítményeit. Ezek közül a legnagyobb veszteség egy központi (adminisztrációs) épület (és a benne lévő informatikai eszközök és laboratórium) elvesztése. Ennél még komolyabb csapás az iráni rakétaprogramra azonban az, hogy a cégcsoport 12 hajtóanyag "keverő" épületét/technológiáját is megsemmisítette az IDF Légiereje. Az itt lévő speciális gépek és berendezések pótlása ugyanis nagyon nehéz feladat.

Az izraeli támadás alatt egyébként Irán intenzív GPS zavarást végzett, mely érintett több szomszédos országot is. Ennek célja nyilvánvalóan az volt, hogy amennyire lehetséges megnehezítsék a repülőgépek navigációját, illetve a robbanófejekkel felszerelt robotorepülőgépek ("cirkáló rakéták") és "okos bombák" célba csapódását. Hogy ez mennyire volt sikeres, az nem teljesen világos, - de egyelőre úgy tűnik, hogy túlságosan nem. (Ez annyira nem meglepő, hisz az utóbbi tíz év trendje az, hogy a korábbi, - szinte csak GPS alapú, tehát olcsó - fegyvervezérlő elektronikákat fokozatosan váltják fel a kombinált rendszerek. Ezek az utazó szakaszon általában vegyes műholdas és inerciális (tehetetlenségi) szenzorokat (GPS/IMU), radar-magasságmérőket, terepkövető radarokat, vagy épp tereptárgyakat azonosító optikai szenzorokat, illetve szenzor-csoportokat használnak. A cél közelében (terminal area) a végső megközelítésre pedig infravörös, radaros, vagy lézeres (esetleg ezeket kombináló) irányításra térnek át. - a szerző megjegyzése.)

S ha már Irán, akkor néhány szó az ország következő műholdjairól. Október 26-i állapot szerint legkorábban a november 4-ről 5-re virradó éjszaka indulhat Vosztocsnijból az a Szojuz-2.1b rakéta, amely a rászerelt Fregat végfokozattal pályára állíthat két Ionoszféra-M (No. 1 és 2) műholdat, valamint további 53 kis-, mini- és nanoholdat. Ez utóbbiak között két iráni mesterséges hold is lesz. Mindkét űreszköz megérkezett Oroszország keleti űrközpontjába. Mindkettő magánvállalatok fejlesztése. A HOD-HOD (a lenti képen jobbra) egy IoT űreszköz (internet of things, a dolgok internete), amelyet mezőgazdasági, szállítási, logisztikai és környezetvédelmi célokra kívánnak használni. A Kosar (balra) földmegfigyelési célokat szolgál, fejlesztését 2018-ban kezdte a SpaceOMID. Fedélzetén RGB és közeli infravörös sávokban üzemelő kamera található, melyekkel 3,5 m legjobb felszíni felbontás érhető el. A vállalkozás reményei szerint a felhasználók a precíziós mezőgazdaság és a térképezés területén dolgozókból kerülnek majd ki.