Pille az ISS-re: 15 éve
(Rovat: A Pille, Hazai kutatóhelyek és űripar , Az űrállomás és az USA - 2016.03.08 07:15.)

15 évvel ezelőtt indult útjára az első magyar műszer a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

2001. március 8-án, magyar idő szerint 12 óra 42 perckor startolt a Discovery űrrepülőgép STS-102-es jelzésű küldetése a floridai Kennedy Űrközpont LC-39B indítóhelyéről. A Discovery a Nemzetközi Űrállomás (ISS) második állandó személyzete mellett többek között a KFKI AEKI-ben (ma MTA Energiatudományi Kutatóközpont) fejlesztett Pille sugárdózismérő rendszert vitte magával az ISS fedélzetére.

A Discovery űrrepülőgép 2001. március 8-i startja. (Fotó: Apáthy István)

Alig több mint két és negyed évvel az első egység, az orosz Zarja modul felbocsátását követően sor kerülhetett az első magyar berendezés feljuttatására az ISS fedélzetére. A Pille rendszert azóta is hazánk Nemzetközi Űrállomás programhoz történő hozzájárulásának tekintjük. A Discovery űrrepülőgép 2001. márciusi startjára – a hazai vonatkozású esemény fontosságának megfelelően – ötfős magyar delegáció utazott a helyszínre, hogy élőben követhesse nyomon a felbocsátás pillanatait.

A magyar delegáció tagjai a Kennedy Űrközpontban balról jobbra haladva: dr. Gadó János, a KFKI AEKI igazgatója, dr. Roboz András, hazánk washingtoni nagykövetségének tudományos és technológiai attaséja, Apáthy István, a fejlesztőcsapat vezetője, dr. Deme Sándor, a KFKI AEKI sugárvédelmi és dozimetriai szakértője, valamint dr. Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. (Fotó: Apáthy István)

A sikeres startot, valamint pályára állást követően a Discovery magyar idő szerint március 10-én reggel kapcsolódott össze az ISS-sel. Az űrállomásra szállított Pille berendezés a dózismérő rendszer harmadik generációs, mikroprocesszorral vezérelt változata (Pille’97), melynek segítségével a dózismérők automatikus, akár óránkénti kiolvasása is megvalósítható. A mérési adatokat a későbbi részletes földi kiértékelés céljából a rendszer memóriakártyára menti, illetve azokat az űrhajósok a fedélzeten a műszer kijelzőjén is megtekinthetik. A NASA megbízásából készített berendezést eredetileg a Destiny modulban kiépítendő biológiai labor dozimetriai célú kiszolgálására szánták, de az végül nem valósult meg. Ehelyett az Európai Űrügynökség DOSMAP kísérletének keretében Jim Voss űrhajós végzett méréseket a NASA Pillével. A négy és fél hónapig tartó, több mint 1700 sikeres mérést magában foglaló sorozat célja az űrállomás amerikai szegmensén belüli dózisviszonyok feltérképezése, valamint a más dózismérők eredményeivel történő összehasonlítás volt. Sally Ride (Challenger, 1984), valamint Jerry Linenger és Michael Foale (NASA4-Mir, 1997) után Jim Voss volt a negyedik amerikai űrhajós, aki a magyar fejlesztésű rendszer egyik változatával méréseket végzett a világűrben.

A NASA Pille (Pille’97) kiolvasó készüléke, memóriakártyája, valamint egyik dózismérője. (Kép: MTA EK)

Jim Voss amerikai űrhajós 2001 júniusában a Pille rendszerrel végez méréseket. (Kép: NASA)

A Nemzetközi Űrállomás a Discovery űrsiklóról nézve 2001. március 18-án, a szétkapcsolódást követően. (Kép: NASA)

A Nemzetközi Űrállomás alig több mint négy hónapja volt folyamatosan lakott, amikor a Pille rendszer 2001 márciusában feljutott a fedélzetére. A DOSMAP programot követően a NASA Pillét fedélzeti mérésekre nem használták, viszont tíz évvel később, az Atlantis űrrepülőgép történelmi jelentőségű utolsó útján visszahozták a Földre. Erről akkor az Űrvilág hírportál is beszámolt.

A Pille története az ISS-en ezzel szerencsére nem ért véget. 2003-ban a rendszer egy másik példánya az űrállomás orosz szegmensére jutott fel, ahol mind a mai napig a fedélzeti szolgálati rendszer része, és amellyel rendszeresen végeznek méréseket az ISS fedélzetén. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával (IKF/375/2015-NFM_SZERZ) még idén sor kerül a rendszernek az orosz fél által előírt cseréjére. Az ezzel kapcsolatos fejleményekről a közeljövőben az Űrvilág oldalán is beszámolunk.

Hirn Attila
MTA Energiatudományi Kutatóközpont