Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
MEGFEJTÉS: Két űreszköz egy tengerben A negyedik kérdéssel véget ért űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az utolsó kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát. A Bélyegmúzeumban december 16-án nyílt meg az „Asztro-trilógia”, az a május elejéig nyitva tartó, látványos időszaki kiállítás, amelynek gerincét űrkutatási bélyegek alkotják. Idén lesz az 550. évfordulója annak, hogy Magyarországra érkezett Johannes Müller, a később Regiomontanus néven ismertté vált német asztrológus, csillagász, matematikus, aki néhány évig Mátyás király udvari tudósa volt. Regiomontanus csillagjóslással és csillagászattal, vagyis asztrológiával és asztronómiával foglalkozott. Ezt a két témát kiegészítették az asztronautikával, így kapta a kiállítás az „Asztro-trilógia” címet. A Magyar Posta az évforduló alkalmából hamarosan emlékbélyeget ad ki Regiomontanus tiszteletére. A bélyeg alkotója Kara György tervezőművész, akinek a kiállítás látványterve és kivitelezése is köszönhető.
Utolsó kérdésünk így szólt: Az „Asztro-trilógia” kiállítás Hold-gömbjén egymás közvetlen közelében, ugyanabban a „tengerben” két leérkezési helyet is egy-egy űreszközt ábrázoló bélyeg jelöl. Az egyik szovjet, a másik amerikai, az egyik becsapódott, a másik simán szállt le. Melyik ez a holdi tenger, melyik a két űreszköz, és mikor érték el a Holdat?
A tenger nem más, mint az Esők tengere (Mare Imbrium) a Holdon, a két űreszköz pedig a szovjet Luna–2 (Lunyik–2) és az amerikai Apollo–15. A Luna–2 volt a szovjet holdprogram második szondája, és az első, amelyik el is érte a Hold felszínét: 1959. szeptember 13-án az északi szélesség 29,1 fokán és a holdi hosszúság 0 fokán 3,3 km/s sebességgel becsapódott az Esők tengere keleti részébe, az Autolycus és Archimedes kráterek között. A becsapódás nyomán kidobódó porfelhőt annak idejét több csillagvizsgálóból is észlelték, többek közt dr. Ill Márton vezetésével a Bajai Obszervatóriumból.
A Luna–2 holdszonda. (Kép: Wikipedia)
Az Apollo–15 volt az Apollo-program kilencedik emberes küldetése, és a negyedik, amelyik leszállt a Holdra. David Scott parancsnok, Irwin Scott, a holdkomp pilótája és Alfred Worden, a Hold körül keringő társuk 1971. július 26-án indultak útnak, és július 30-án szálltak le a az Esők tengere szélén fekvő Hadley-rianás környékén, az északi szélesség 26,2 és a keleti hosszúság 3,6 fokán, a Luna–2 becsapódási helyétől mintegy 130 km-re.
A Luna–2 becsapódási és az Apollo–15 leszállóhelye az Esők tengere délkeleti részén, egymástól kb. 130 km távolságban. (Kép: Google Earth)
Ha már rejtvénysorozatunk bélyegekhez kapcsolódott, meg kell említeni, hogy az Apollo–15 repüléséhez és bélyegekhez fűződik a NASA történetének egyik kínos botránya. A NASA felkérte az űrhajósokat, hogy a Holdra kihelyezett „postahivatalban” bélyegezzenek le 144 erre a célra készített „elsőnapi” borítékot. David Scott parancsnok azonban úgy gondolta, hogy ha már úgyis ott van velük a bélyegző, akkor a NASA tudta nélkül magával visz további 398 borítékot, azokat is lebélyegzi, majd saját zsebre értékesíti. Ebből 100 darabot egy német bélyegkereskedő megbízásából vittek, aki darabonként 7000 dollárért vette meg az űrhajósoktól a borítékokat, a többi teljesen a saját üzletük lett volna. Az ügy kitudódott, óriási botrány kerekedett, több űrhajóst kirúgtak, a megmaradt borítékokat a NASA elkobozta. Egy árverésen a német kereskedő készletéből egy példányt 2008-ban 10 ezer dollárért, egy másikat 2014-ben 55 ezer dollárért adtak el.
Az Apollo–15 volt az első küldetés, amelynek során a Pavlics Ferenc vezetésével tervezett és épített holdautóval közlekedtek a Holdon. (Kép: NASA)
Köszönjük olvasóink aktivitását! A négy forduló kérdései közül a mostani bizonyult a legnehezebbnek. Összesen 8 megfejtést küldtek be, ezek közül 7 volt helyes és teljes. A beküldők neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Rezsabek Nándornak kedvezett, aki a Bélyegmúzeum ajándékát nyerte. A nyeremény egy családi belépő a Bélyegmúzeumba, amely az „Asztro-trilógia” időszaki kiállítás végéig (május elejéig) használható fel, valamint a Regiomontanus-bélyeg egy példánya, elsőnapi borítékon, a tervező grafikusművész, Kara György dedikálásával.
A nyereményt a kiállításhoz kapcsolódóan, a Regiomontanus-bélyeg megjelenése napján, február 3-án rendezendő konferencia keretében adjuk át négyhetes rejtvénysorozatunk négy nyertesének. A részletekről a nyerteseket e-mailben értesítjük, de az ajándékot az is megkapja, aki február 3-án nem tud eljönni a Bélyegmúzeumba.
Az „Asztro-trilógia” kiállítást rendező Bélyegmúzeum szívességéből négy ugyanilyen ajándékcsomagot tudtunk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. A sorozat most véget ért. Köszönjük minden olvasónknak az aktivitást, a beküldött megfejtéseket, és még egyszer gratulálunk a négy szerencsés nyertesnek. | |||
|