Irány az űr! – megvan a győztes
(Rovat: Álmuk a világűr, Korszerű oktatás - 2022.03.25 07:15.)

A múlt heti döntővel lezárult az Irány az űr! Kárpát-medencei középiskolai űrkutatási csapatverseny.

Egy hete, március 18-án tartották az immár második alkalommal kiírt Irány az űr! verseny döntőjét. A szervezés idején előre nem látható járványhelyzet miatt, a biztonság kedvéért a tavalyihoz hasonlóan idén is virtuális formában, személyes jelenlét nélkül kellett sort keríteni a döntőre, amelyet a verseny Facebook-oldalán bárki élőben követhetett, sőt a felvétel utólag is megtekinthető.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a 2021/2022-es tanévben második alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei középiskolai űrkutatási csapatversenyt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával. A verseny iránt ezúttal még nagyobb volt az érdeklődés, 2021 őszén a tavalyinál másfélszer több, 150 csapat nevezett be. Az első három online forduló során egyre nehezebb és összetettebb feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek. Minden feladat az űrtevékenység valamely területéhez kapcsolódott, s több tudományág ismeretére volt szükség a jó szerepléshez: voltak fizikai, kémiai, biológiai témájú feladatok is.

Végül öt csapat mérte össze tudását a döntőben, hogy elnyerjék a KKM által felajánlott jutalmak egyikét (utazás az ESA technológiai központjába, exkluzív látogatás magyar kutatóhelyeken, értékes tárgynyeremények), illetve a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány különdíjait.

A döntő zenés bemelegítéssel kezdődött, két „űrös” témájú dal felismerésével, majd minden csapat előadást tartott az Európai Űrügynökség egy-egy kutatási programjáról. Új típusú feladatként képes párbajt vívtak a csapatok: két-két, a magyar űrtevékenységhez kapcsolódó képet küldtek be, amelyek egyikéről kellett egy kihívott csapatnak beszélnie. A kihívó csapat pontozta a teljesítményt, a zsűri pedig mindkét csapatot – az igazságosság jegyében. Jéger Csaba, az ESA magyar munkatársa jelentkezett be élőben Noordwijkből, aki gyors videóbemutatót tartott az ESTEC-ről, az ESA technológiai központjáról, ahová a nyertes csapat látogat majd. A szünet után képfelismerési feladat, majd egy 42 kérdésből álló képes totó következett.

A versenyzők fantasztikusan küzdöttek és mindenki kiváló teljesítményt nyújtott, az utolsó feladatig egy csapat sem szerzett behozhatatlan előnyt, így csak a legvégén dőlt el, hogy ki nyeri a versenyt.

A végső sorrend a következő lett:

1. Kempelen Polaris csapat, Kempelen Farkas Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
2. Űrürgéküregbenüvöltenek csapat, Lovassy Gimnázium, Veszprém
3. Dóczy Koalíció csapat, Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, Debrecen
4. HYPERJUMPERS csapat, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
5. AstroGuys csapat, Szent Benedek PG, Kiskunfélegyháza

A döntőben a legtöbb pontot szerzett Kempelen Polaris csapat. (Kép: Irány az űr! Facebook-oldal)

A győztes csapat egyik tagja, Kovács Marcell így foglalta össze élményit a versennyel és a döntővel kapcsolatban: A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) Polaris csillagvizsgálójában tartott szakkörön találkoztam a versennyel. Tavaly ugyanezen a versenyen a szakkör csapata nyert, idén viszont már csak nagyon kevés volt a Polarishoz közel élő, középiskolás szakkörös, akikkel élőben lehetett volna találkozni. Szerencsére az iskolai fizika fakultációról sokan jelentkeztek, így a szakkör végül tudott csapatot indítani.

A csapattársaim, Száraz Ákos és Zulauf Henrik csak most kerültek komolyabb kapcsolatba az űrkutatással, éppen ezért örültem is, hogy sikerült érdeklődésüket felkelteni, így ők is bekapcsolódhattak a szakköri foglalkozásba. Többnyire online tartottuk a felkészítő szakköröket, amelyeken mentorunk, Kiss András és szakkörvezetőnk tartott előadásokat. A döntő eredetileg március 26-án lett volna, de az időpont több csapatnak, köztük a miénknek is ütközött egy másik verseny dátumával, így egy héttel korábban került rá sor. Ez azt is jelentette, hogy sokkal kevesebb időnk volt felkészülni, de szerencsére Andris a döntőhöz közeledve minden nap időt tudott szánni a versenyre, és ezalatt alaposan bemutatta az űrkutatás főbb területeit a Föld körüli térségtől a hordozóeszközökön át egészen a Naprendszer távoli vidékéiig.

A feladatok az első három fordulóban még nem tűntek igazán nehéznek, még a csapat többi tagja számára sem, a kihívást inkább a korlátozott időkeret jelentette. A döntőt a többi csapathoz képest nem kezdtük annyira fényesen, az előnyt csak később tudtuk megszerezni. A képes felismerésnél szinte csak olyan képek kerültek elő, amilyenekről szó esett a felkészítésen vagy a korábbi fordulókon. Az utolsó kör a képes totó volt, ez sikerült a legjobban, és ez vezetett ki a holtversenyből a győzelem felé.

Amit a versenyből tanultunk, az leginkább maga az a hatalmas tudásanyag, melyet Andrissal rövid idő alatt képesek voltunk átfutni. A másik, amit kiemelnék még, a csapatmunka. Az egész verseny arra épült, hogy hogyan tudjuk felosztani az időt és a feladatokat. A döntőn nem szerepelhetett csak egyvalaki, mindenkinek ott kellett lennie a saját területén. Henrik a magyar űrkutatást nézte át, Ákos a Föld körüli űrtevékenységeket ismeri jól, én pedig a Naprendszer kutatását választottam, ez áll ugyanis a legközelebb a csillagászathoz. A csillagászat már óvodás korom óta érdekelt annyira, hogy a szabadidőmben leginkább ezzel foglalkozzam. A Polaris szakkörön izgalmas előadásokat hallgathatunk az űrkutatással kapcsolatos témákról is, ebben a tudományban igazán itt mélyültem el. Tervezem, hogy a már nem annyira távoli jövőben komolyan foglalkozzam csillagászattal, azon belül is az exobolygókkal és csillagfejlődési modellekkel.