Hamarosan indulhat a Phoenix
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Űrszondák a Marsnál - 2007.08.01 08:05.)

A Marsra 2008-ban leszálló amerikai űreszköz a bolygó északi pólusához közeli felszínt kutatja majd.

A két szomszéd bolygó – a Föld és a Mars – pályamenti pozíciója idén augusztus 3. és 24. közötti indítási ablakokat tesz lehetővé. A NASA Phoenix Mars Lander űrszondája a floridai Cape Canaveral 17A állásából Delta-2 rakétával startol. A legfrissebb hírek szerint az indítást először augusztus 4-én kísérelhetik meg. A szonda szűk másfél órával a felemelkedés után válik el a hordozórakéta harmadik fokozatától, hogy megkezdje több mint 9 hónapig tartó utazását a vörös bolygóig.

Az orrkúp burkolatának fele, alatta a Phoenix Cape Canaveralben (Kép: NASA/George Shelton)

A szonda alapvető feladata az esetleges marsi élet feltételei, jelei után való kutatás – utaljanak ezek akár jelenlegi, akár régmúltbeli életre. A még mindig a bolygón dolgozó Spirit és Opportunity módszerével szemben nem fog mozogni, hanem egy helyben „cövekel le”. Ez a hely pedig magas északi szélességnél lesz, ahol a talaj az év legnagyobb részében fagyott állapotban található. Az egyik fontos kérdés, hogy vajon a jég megolvad-e annyira, hogy esetleg mikroorganizmusok számára biztosítsa az élet fenntartásához szükséges feltételeket. A Phoenix egy sor, a Marson újdonságnak számító mérőműszerrel is fel lesz szerelve.

Fantáziarajz a Marson dolgozó Phoenix szondáról (Kép: NASA/JPL/UA/Lockheed Martin)

A NASA marskutatási stratégiájának vezérfonala eddig is a víz nyomának követése volt. Most először arra is mód nyílhat, hogy a vizet – ami a felszín alatti jég formájában van jelen – közvetlenül is vizsgálják. A Phoenix kutatja majd a talaj ásványi összetételét, a víz hatását. Sort kerít a sarkvidék időjárásának, a légkör és a felszín kölcsönhatásának megfigyelésére. Közel 2 és fél méter hosszú robotkarja a felszín alatt néhány centiméterrel-deciméterrel feltételezett jeges rétegből tud mintákat venni, majd azokat a szondán levő két berendezésbe juttatni további analízisre. A karon kamera és elektromos vezetőképességet mérő berendezés is lesz. A minták vizsgálata egyrészt melegítássel történik: így tudják meghatározni az illékony összetevőket, mint például a vizet és az élet szempontjából alapvető széntartalmú vegyületeket. A másik műszer a talajminta kémiai összetételét állapítja meg.

A meteorológiai állomás a tervezett 3 hónapos – a marsi tavaszt és nyarat érintő – működési idő alatt a légkör víz- és portartalmát is méri. A Marsot érés során a terület tágabb környezetét mérik fel. Pontosabban mérték volna: a tervezett 20 felvételből álló sorozat helyett ugyanis csak egyetlen kép készül, mivel a laboratóriumi tesztelés utolsó fázisában egy hiba lehetőségére derült fény. A leereszkedés során működő kamera elektronikája bizonyos körülmények közt zavarhatja a helyzetstabilizáló rendszer működését. Ezért a biztonság kedvéért inkább a képekről mondanak le – a javításra már nem maradt elég idő. Később a leszállóhely környékét sztereokamerával térképezik fel. A fedélzeten két mikroszkóp is helyet kapott.

A Phoenix egy lehetséges leszállóhelye a NASA Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerájának felvételén.

Furcsa belegondolni, de több mint három évtized elteltével, a Viking szondák óta, ez lehet az első sima leszállás a Mars felszínén. A leszállító rendszer tömege a lehető legkisebb, ezzel megnövelhették a hasznos teher, vagyis a mérőműszerek arányát a szonda teljes tömegéhez képest. A légkörbe jutást követően hővédő pajzs akadályozza meg az űreszköz elégését. Ezután ejtőernyős, majd végül a leszállás utolsó fázisában rakétás fékezést alkalmaznak. A potenciális leszállóhelyek kiválasztásában a Mars körül keringő űrszondák (elsősorban a Mars Reconnaissance Orbiter) képeit használták. A tudományos célok elérhetősége mellett természetesen a biztonság is elsődleges szempont. A legvalószínűbbnek tűnő leszállóhely egy széles, néhány nagyobb szikladarabbal tarkított völgy. Marsrajzi szélessége kb. akkora, mint Alaszka északi részének földrajzi szélessége.

A Phoenix előtt a Marsra érkezett űrszondák sokkal alacsonyabb szélességeken vizsgálódtak/vizsgálódnak.

A Phoenix programját a NASA részéről a Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja. A tudományos program vezetője az Arizonai Egyetem munkatársa. Az űreszközt a Lockheed Martin készítette. A nemzetközi közreműködők közül megemlítendő a Kanadai Űrügynökség, a Neuchateli Egyetem (Svájc), a Koppenhágai Egyetem (Dánia), a német Max Planck Intézet és a Finn Meteorológiai Intézet.