A Föld első trójai kísérője
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói - 2011.07.29 07:15.)

A kisbolygót, amely 60°-kal a Föld előtt halad a Nap körül, az amerikai WISE infravörös űrteleszkóp mérései alapján találták meg. Ez az első ismert ún. trójai égitest a Föld pályája mentén.

A trójai kisbolygók a Naprendszerben nem számítanak ritkaságnak: a Jupiternek mintegy 5000 ilyen pálya menti „társa” van, de a csillagászok találtak ilyeneket a Neptunusz és Mars pályájának L4 és L5 jelű ún. Langrange-féle librációs pontjai környékén, 60°-kal az adott bolygó előtt és után is. Ezekben a pontokban a Nap és a bolygó gravitációs vonzóereje kiegyenlíti egymást, körülöttük hosszú ideig stabil kisbolygópályák alakulhatnak ki. A trójai név onnan ered, hogy a Jupiter „egyik oldalán” csoportosuló kisbolygókat Trója görög ostromlóiról, a másikon levőket a város védőiről nevezték el, Homérosz Iliásza alapján.

A most megtalált, 2010 TK7 jelzést kapott, kb. 300 m átmérőjű égitest felfedezése azért váratott ilyen sokáig magára, mert a Föld pályája menti Lagrange-pontok nem ideális megfigyelési helyszínek. A Föld felszínéről nézve vagy közvetlenül napkelte előtt, vagy napnyugta után látszanak, szinte még a nappali égbolton. A háttérfényesség túl nagy ahhoz, hogy ott ilyen halvány kisbolygókat megpillanthassanak földi távcsövekkel. Bolygónk első igazolt trójai kísérőjét is űrteleszkóppal találták meg, méghozzá infravörös tartományban. A NASA már nem működő WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) műholdjával tett felfedezést a Nature tudományos hetilap legutóbbi számában publikálták.

A 2010 TK7, a Föld első ismert trójai kisbolygója pályájának vázlata. (Kép: Paul Wiegert / Univ. of Western Ontario)

A számítások szerint a Lagrange-pont körüli pálya legalább az elkövetkező 10 ezer éven át stabil marad. Az égitest a Földet 20 millió és 300 millió km közötti távolságban „közelítheti” meg. Hogy maga az égitest hogyan került oda – egy eltévedt és befogott kisbolygó, vagy eleve ott a környéken keletkezett 4,5 milliárd éve – azt nem lehet tudni. Nagy amplitúdójú, kaotikus pályája mégis arra enged következtetni, hogy csak később juthatott oda.

Miután megvan a Föld első trójai kisbolygója, még nagyobb lelkesedéssel keresik majd a feltételezett többit. Idővel elképzelhető, hogy űrszondákat is indíthatunk ilyen égitestek közvetlen közelébe.