Készül a starta az új röntgentávcső
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói - 2012.02.09 07:15.)

A NASA új röntgencsillagászati műholdja, a NuSTAR március közepén indulhat Pegasus-XL rakétával.

A NuSTAR (teljes nevén Nuclear Spectroscopic Telescope Array) nemrég közúton érkezett meg a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontra, a gyártó Orbital Sciences virginiai üzeméből. A kicsomagolás után megkezdődött az űreszköz utolsó ellenőrzése. A 360 kg-os műholdat egy Pegasus-XL rakéta indítja majd a levegőből, az Orbital L-1011-es szállító repülőgépéről. Ha minden a tervezett menetrend szerint alakul, a NuSTAR rakétára szerelése február 17-én kezdődik. A gép március 4-én indul el a csendes-óceáni Kwajalein-atollra, ahonnan március 15-én megtörténik a start is.

A műhold az Egyenlítő síkjához közeli, kb. 550 km magas pályára áll. Az újszerű röntgentávcső segítségével nagy érzékenységgel tudják majd megfigyelni az égbolt röntgenforrásait, például fekete lyukak környezetét. A keringés kezdetét követő egy hét múlva nyitják ki azt a 10 méteres kart, amelynek a végén helyezték el a leképező röntgentükröket. A két detektor a műhold testében kapott helyet.

A NuSTAR a Föld körüli pályán, tejesen kinyitott állapotban. (Fantáziakép: NASA)

A röntgenűrtávcsövek hosszú fókusztávolsággal készülnek. A nagy energiával érkező fotonok fókuszálására ugyanis a hagyományos, hosszabb hullámhosszakon megszokott optikai elemek nem alkalmazhatók. A röntgensugarak csak nagyon nagy beesési szög mellett (majdnem a felület síkjában beérkezve) verődnek vissza. (Az ún. Wolter-teleszkóp elvéről régebben már írtunk.) A NuSTAR a 6 ezer és 80 ezer elektronvolt közötti tartományba eső röntgensugárzásra lesz érzékeny (nagyjából ilyen energiájú sugárzást alkalmaznak például a fogászati röntgenberendezések is). Ebben a tartományban működő, a sugárzás fókuszálására is alkalmas űrteleszkóp eddig még sosem repült.

A NuSTAR egyik első tudományos célpontja a Sagittarius A*, vagyis a Tejútrendszerünk középpontjában levő szupernagy tömegű fekete lyuk környezete lesz. Más műszerekkel, például a NASA Chandra röntgen-űrteleszkópjával együtt arra a kérdésre is keresik a választ, hogy miként keletkeznek ott időnként röntgensugárzó kilövellések. Ezek talán a fekete lyukhoz túlságosan közel kerülő kisebb testek (bolygók) megsemmisülését kísérik.

A Chandra képe a Tejútrendszer centrumáról. A NuSTAR ugyenezt a területet még nagyobb energiájú tartományban tanulmányozza majd. (Kép: NASA / CXC / MIT / F.K. Baganoff et al.)

Az új röntgentávcső célpontjai közt szerepelnek még neutroncsillagok, csillagtömegű fekete lyukak, pulzárok, szupernóva-maradványok, de a napkorona is. A NASA a 165 millió dolláros programot egyelőre két évesre tervezi, de a kutatók reményei szerint a műhold élettartama akár a hét évet is elérheti.