Két űrtávcső „ajándékba” a NASA-nak
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói , A nemzetbiztonságért - 2012.06.06 07:15.)

A félig-meddig elkészült, de még sosem repült, a Hubble-űrteleszkópéhoz hasonló méretű tükrökkel felszerelt amerikai kémműholdakat átadták csillagászati célra. Az ajándék hasznosítása azonban nem is olyan egyszerű...

A műholdas felderítésért felelős amerikai kormányhivatal (National Reconnaissance Office, NRO) térítésmentesen a NASA rendelkezésére bocsátja két olyan kémműholdját, amelyekre már nem lesz szüksége. A hétfői bejelentés szerint ezek főtükrének átmérője 2,4 m-es, vagyis a Hubble-űrtávcsőével egy kategóriába esik. A kémkedésre, vagyis a földfelszín megfigyelésére épített teleszkópok látómezeje viszont lényegesen, mintegy százszor nagyobb. Az adomány célja, hogy a már részben elkészült, raktáron levő űreszközöket legalább csillagászati célra használhassák. A jelentések nem szólnak a műholdak pontos eredeti céljáról és felépítéséről. Az „ajándék” valójában már tavaly augusztusban megérkezett, de csak most hozták nyilvánosságra.

Az ajándék műholdak kívülről hasonlítanának a hengeres alakú Hubble-re. Nevük egyelőre még nincs – de ez lesz velük a legkisebb gond... A fényképen az 1990-ben indított, a Föld körüli pályán ötször javított Hubble-űrteleszkóp. A két ajándék kémműhold annyira azért még titkos, hogy képeket sem hoztak róluk nyilvánosságra. (Kép: NASA)

Az elsőre nagyszerűnek tűnő, váratlan ajándék minden bizonnyal komoly fejfájást okoz majd az amerikai űrhivatal illetékeseinek. A csillagászati programokra szánt pénzekért amúgy is öldöklő verseny folyik, a készülőben levő James Webb-űrtávcső (JWST) költségei pedig megugrottak. Ha 2020 körül pályára szeretnék állítani a most ajándékba kapott egyik űrteleszkópot – nem is beszélve mindkettőről, amire szinte semmi esély –, akkor például szükség lesz az űreszköz(ök) átépítésére, a távcsőhöz csillagászati detektorok tervezésére és megépítése, hordozórakétára, a tudományos programot megtervező és végrehajtó szakértői gárdára, a rutinszerű üzemeltetést végző csapatra. Vagyis röviden: sok pénzre! A legutóbb – és utoljára – 2009-ben javított Hubble évei ugyanakkor meg vannak számlálva. Cseréjére, pótlására eddig nem volt terv a NASA-nál. A JWST, amit szokás a Hubble utódjaként is emlegetni, nem a Föld körül, hanem a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja környékén kering majd, és az infravörös tartományban lesz érzékeny.

A NASA-nál korábban tanulmányozott, szakmailag ígéretesnek ítélt, de finanszírozásban végül nem részesült tervek közül a WFIRST (Wide-Field Infrared Survey Telescope) éledhet újjá a váratlanul megkapott űrtávcső-kezdemények révén. A korábban tervezett űrtávcső célja például exobolygók kutatása, a korai világegyetem galaxisai fejlődésének a tanulmányozása, és az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes „sötét energia” mibenlétének kiderítése volna.

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején gyártott kémműholdak ma már nem számítanak korszerűnek ebben a kategóriában, ezért is szabadulnának meg tőlük, ahelyett, hogy pályára állítanák őket. Optikai berendezéseik azonban – amelyeket egyébként a Hubble megépítéséhez használt technológia továbbfejlesztésével készítettek – kiváló minőségűek. Az NRO-tól kapott ajándék már most sincs ingyen a NASA-nak: a megfelelő körülmények közt való tárolásuk évente 100 ezer dollárba kerül. A becslések szerint az elkészült optika negyedmilliárd dollárt érhet. Ennyivel, és persze a gyártáshoz szükséges idővel kerülnének közelebb a célhoz, ha az eredetileg 1,6 milliárdosra tervezett WFIRST most mégis megvalósulna.