Két új amerikai űrcsillagászati eszköz 2017-re
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat, Távoli világok kutatói - 2013.04.11 07:15.)

A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.

A 2012 szeptemberében beadott négy versengő pályázatból kettőt ítéltek megvalósításra alkalmasnak. A szempontok között a tudományos érték és a technikai megvalósítás is nagy súllyal szerepelt.

A támogatásban részesülő egyik nyertes a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite). A műhold négy nagy látómezejű távcsövével két éven át teljes égboltfelmérést végez, hogy a hozzánk közeli és fényes csillagok körül keringő exobolygókat találjon. Ezek a Földhöz hasonló méretű vagy nagyobb bolygók, amelyek közül néhány talán a csillag ún. lakhatósági zónájában kering. A TESS, ahogy a neve is mutatja, a jól bevált tranzit módszert alkalmazza, vagyis a csillaguk előtt elvonuló bolygók okozta fényességcsökkenéseket méri.

Transiting Exoplanet Survey Satellite. (Fantáziakép: TESS Team / MIT)

A NICER (Neutron star Interior Composition ExploreR) nem egy önálló űreszköz lesz, hanem kihasználják a Nemzetközi Űrállomás (ISS), mint egy amúgy is a Föld körül keringő kutatóplatform nyújtotta lehetőséget. Az ISS külső részére felszerelendő NICER elsősorban a neutroncsillagok röntgensugárzásának időbeli változásait fogja mérni, hogy ezekből a kutatók az egzotikus égitestek tulajdonságaira, belső szerkezetére vonatkozó következtetéseket vonhassanak le. A lágy röntgentartományban (0,2 keV és 12 keV közötti energiákon) lesz érzékeny.

Neutron star Interior Composition ExploreR (NICER), röntgencsillagászati detektor az ISS-en. (Fantáziakép: NASA)

Az Explorer hosszú múltra tekinthet vissza, ez a NASA legrégebb óta folyamatosan zajló tudományos programja. Az 1958-as Explorer-1-et is beleértve eddig már több mint 90 űreszköz indult ezzel a „címkével”. Az Explorer-1 fedezte fel Földünk sugárzási övezeteit. Egy másik nevezetes küldetés, a COBE (Cosmic Background Explorer) segítségével később Nobel-díjat érő felfedezéseket tettek a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról. A program célja innovatív, gyorsan elkészülő, egy adott tudományos feladatra koncentráló, kis költségvetésű feladatok elvégzése az űrcsillagászat és a napfizika területén. A műholdas küldetések felső költséghatára 200 millió, az ISS-re kerülő műszereké 55 millió dollár.