A WFIRST látómezeje
(Rovat: Amerika és az űrcsillagászat - 2016.11.06 08:15.)

A NASA készülő infravörös távcsövének látómezeje legalább százszorosan meghaladja majd a Hubble-űrtávcsőét. A WFIRST a jövő évtized közepén indulhat.

A NASA következő utáni generációs nagy űrtávcsövéről, a WFIRST-ről (Wide-Field Infrared Survey Telescope, azaz nagy látómezejű, infravörös égboltfelmérő távcső) korábbi cikkeinkben már olvashattak. Írtunk a távcső főtükrének különös történetéről, és arról, hogy a kutatók reményei szerint a műszer forradalmasítani fogja a csillagászati kutatást. Közreadtuk a távcső szerkezeti vázlatát és érzékeltettük, milyen nagy lesz valójában a látómezeje.

Ez utóbbi gondolatot folytatva adjuk közre most a Goddard Media Studios képét és animációját, amelyek ugyanezt érzékeltetik. Nem véletlenül, hiszen ez lesz a jövő évtized nagy űrtávcsövének legfőbb erőssége. Főtükrének az átmérője 2,4 méter, pontosan ugyanakkora, mint a Hubble-űrtávcsőé (HST). A különbség az, hogy a WFIRST főtükre fényerősebb (rövidebb fókusztávolságú) és sokkal nagyobb látómezejű. A tervek szerint a WFIRST legalább 100-szor akkora látómezejű lesz, mint a HST.

A WFIRST és a HST látómezejé látómezejének összehasonlítása (Kép: NASA Goddard Space Flight Center). A két műszer látómezejének összehasonlítását animáció is szemlélteti: távcsövek felbontóképessége azonos (az azonos tükörátmérő miatt), de a WFIRST látómezeje 100–200-szor nagyobb lesz.

A WFIRST fő feladata a sötét energia kutatása, exobolygók keresése és infravörös csillagászati, asztrofizikai megfigyelések végzése lesz. Ehhez mindössze két műszerrel szerelik fel, egy nagy látómezejű képalkotó rendszerrel és a 0,43–0,98 mikrométer közötti hullámhosszakon működő koronográffal. Utóbbinak két üzemmódja lesz, képalkotó és spektroszkóp. A kutatók várakozása szerint teljes működési ideje alatt a távcső egymilliárd galaxist figyelhet meg, és a Tejútrendszer belső vidékén a mikrolencse hatást kihasználva mintegy 2600 exobolygót fedezhet fel.

Fantáziarajz a WFIRST infravörös űrtávcsőről. (Kép: NASA)