SLS: megszakított hajtóműteszt
(Rovat: Amerika hordozórakétái, Orion, Ares, SLS - 2021.01.17 12:15.)

A NASA készülő nagyrakétájának négy hajtóműve a tervezett nyolc perc működés helyett bő egy perc elteltével leállt.

Az SLS (Space Launch System) fejlesztése szempontjából mérföldkének számító statikus tesztet Mississippi állam déli részén, a NASA Stennis Űrközpontjában hajtották végre. A rakéta első fokozatának magját alkotó négy Aerojet Rocketdyne RS-25 hajtóművet most először gyújtották be együtt. A művelet január 16-án, magyar idő szerint 23:27-kor kezdődött. Az esemény mintegy egy évig tartó ellenőrzési folyamat végére tett volna pontot, utána a Boeing vezetésével gyártott fokozatot átszállíthatták volna a majdani indítóhelyére, a floridai Kennedy Űrközpontba. Onnan indul majd az Artemis holdprogram első, még űrhajósok nélküli repülése a Hold megkerülésére.

Az SLS négy hajtóművének 485 másodpercesre tervezett, teljes tolóerejű statikus próbája 67 másodperc elteltével váratlanul leállt a Stennis Űrközpont B-2 jelű tesztállásában. A most kipróbált hajtóművek mindegyikét használták már űrrepülőgépes utak során, összesen 21 alkalommal, legkorábban 1998-ban. Egy-egy űrrepülőgépen három ilyen hajtómű teljesített szolgálatot. (Kép: NASA)

A leállás pontos oka nem volt azonnal magától értetődő. Az ellenőrző rendszer kb. 45 másodperc után hibát jelzett a négy hajtómű egyikében, aztán 20 másodpercen belül minden leállt. A szakemberek megkezdték az adatok elemzését, ami akár napokig is eltarthat. A hajtóműteszt előtti napokban tartott sajtótájékoztatón mindenesetre az hangzott el, hogy legalább 250 másodpercnyi működésről szerettek volna adatokat gyűjteni. Így várható, hogy a műveletet meg kell ismételjék, de erről még nem született döntés. Ha nem kell semmi komoly javítást vagy cserét végezni, akkor is belekerül legalább 3-4 hétbe, mire újból működésre kész állapotba tudják hozni a hajtóműveket.

Egyelőre nem világos – a hiba természetétől is függ –, hogy az idei év vége felé tervezett Artemis-1 küldetést el kell-e halasztani, és ha igen, mennyivel. Ezt mondta Jim Bridenstine, a NASA leköszönő vezetője, aki egyébként a jövő héten távozik posztjáról, miután megtörténik a kormányváltás az Egyesült Államokban.

Az űrrepülőgépes program örökségét jelentő RS-25 hajtóművek begyújtása egyben a legnagyobb tolóerejű hajtóművek tesztjét jelentette a Stennis Űrközpontban az Apollo-korszak Saturn-5 rakétájának fejlesztése, az 1960-as évek óta. Az SLS rakéta központi eleme a NASA Artemis programjának, amelynek keretében a NASA a Holdra való emberes visszatérést tűzte ki végső célul. Utoljára 1972-ben tették a lábukat űrhajósok a szomszédos égitestre. Az SLS feladata az Orion űrhajók felbocsátása lesz. Ezek szállítják majd utasaikat a Hold körül keringő űrállomásra (Lunar Gateway), amely a közbenső megálló és bázis szerepét tölti majd be.

A most némileg bizonytalanná vált indítási idejű, még emberek nélküli Artemis-1 repülést követően 2023-ban az Artemis-2 már űrhajósokkal – köztük egy kanadaival – fedélzetén kerüli meg a Holdat. A Trump-kormányzat kitűzött célja volt az új holdraszállás megvalósítása 2024 végéig, az égitest déli pólusvidéke közelében. Ennek az időpontnak a tartása eddig is, már a 2019-es bejelentésétől kezdve feszített menetrendet követelt, de azóta egyre bizonytalanabbnak tűnik. Űrpolitikai elemzők szerint az új Biden-kormányzat le fog mondani a 2024-es célról, de a holdraszállás megvalósítása – ha lassabb ütemben is, de – napirenden marad.

Az SLS fejlesztése a 2011-es kezdetektől fogva több alkalommal késett. Ha az első tervek valóra váltak volna, a rakétának már 2017-ben be kellett volna mutatkoznia. A NASA 2011-től 2020-ig több mint 18 milliárd dollárt költött erre a munkára.

Az Artemis-1 repüléshez készülő SLS első fokozatának hajtóműtesztje, a NASA élő közvetítésének visszajátszásával. (Forrás: NASA)