Műholdas világtérkép (1. rész)
(Rovat: Amerikai távérzékelő műholdak, Környezetünk védelme - 2010.01.31 09:00.)

Landsat műholdak felvételei alapján elkészült a bolygónk szárazföldi területeinek 2005 körüli állapotát 30 m-es felbontással ábrázoló képi adatbázis.

2009 júniusában a NASA és az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey, USGS) munkatársai elvégezték az utolsó simításokat azon a műholdfelvétel-gyűjteményen, amely lefedi az egész Földet, s amelyet mindenki számára szabadon, ingyenesen hozzáférhetővé tettek. A Global Land Survey 2005 programban közel 9500 űrfelvétel használtak fel. Ezeket a Landsat távérzékelő műholdakkal készítették, 2004 és 2007 között. A képek felszíni felbontása 30 m-es vagy nagyobb alakzatok megkülönböztetését teszi lehetővé. Ügyeltek arra, hogy felhőmentes időben, s az esetleges növényzet fejlődési időszakában készült felvételeket használjanak fel.

A képek némelyikének látványa szinte egy műalkotáséval vetekszik. Az egész gyűjtemény együtt a legnagyobb felbontású globális űrfelvétel-adatbázis, amely ingyenesen hozzáférhető.

Homokdűnék a Szaharában (Landsat-7, 2006. március 11.)

A szép képek ugyanakkor nem csak a szemek gyönyörködtetésére szolgálnak. Az adatbázis összeállításához az igazi motivációt az nyújtotta, hogy a környezeti és klímakutatások számára egyre fontosabb a földfelszín minden szeletének pontos ismerete, valamint a felszínborítás változásainak követése. Enélkül nehezen érthetjük meg az embernek a természeti környezetet átalakító tevékenységét, annak minden hatását. Mindez fontos, ha feltesszük a kérdést: el tudja-e tartani a Föld azt a 9 milliárd embert, akik a becslések szerint négy évtized múlva majd benépesítik ezt a bolygót?

A világ egyik leggyorsabban növekvő települése Irán fővárosa, Teherán. A két, hamis színezésű Landsat-5 kép közül a felső 1985-ben, az alsó 2009-ben készült. A beépített területek szürkék és feketék, a növényzet zöld, a kopár felszín barna.

Természetesen a kutatók elvileg már sokkal korábban hozzáláthattak volna e részletes és globális adatbázis felállításához, hiszen a Landsat műholdsorozat első tagja már 1972-ben pályára állt. Mik voltak azok az okok, amiért mégsem tették ezt meg? Erre keressük a választ sorozatunk további részeiben.

(Folytatjuk!)