Műholdas világtérkép (3. rész)
(Rovat: Amerikai távérzékelő műholdak, Környezetünk védelme - 2010.02.02 08:30.)

Az ezerszámra összegyűjtött, kiválogatott Landsat műholdképeket pontosan egymás mellé kellett illeszteni, hogy összeálljon az egységes globális térkép.

Bárki, aki megpróbált már különböző fényképekből egyetlen panorámaképet összeállítani, igazolhatja, hogy ez nem könnyű művelet. A képek szélein fellépő torzulások miatt nem elegendő egyszerűen csak egymás mellé helyezni az egyes felvételeket. Hasonló a helyzet a műholdképekkel is. A kamera nem mindig pontosan az ideális pozícióban és szögben áll, miközben a műhold a Föld körüli pályáján kering. Hasonló leképezési problémát okoz a domborzat is. Ha nem veszik figyelembe a felszín tagoltságát, amikor a műhold által vett adatokból az űrfelvételt elkészítik, akkor egyes alakzatok az egyik képen elnyúltnak, egy másikon összenyomódottnak tűnhetnek.

Ugyanaz a terep függőleges, illetve azzal 30°-os szöget bezáró látóirány mellett.

A képek helyes egymáshoz illesztése elengedhetetlen, ha később a segítségükkel tudományos kutatómunkát szeretnének végezni, például a felszínborítás változását követni, a képet más földrajzi adatokkal (népsűrűség, beépítettség, utak, természetvédelmi területek, földtulajdon, stb.) összevetni. A képek elhelyezéséhez ismert koordinátákkal rendelkező tereptárgyakat lehet használni. A műholdképek helyes értelmezéséhez tehát végső soron szükség van földi geodéziai mérésekre is.

A Global Land Survey 2005 adatbázisban a felvételek torzulásmentesítése (nyelvtörő szakszóval ortorektifikációja) sokkal pontosabb, mint a Landsat képekből korábban összeállított mozaikok esetén. Ez az Endeavour űrrepülőgépen 2000-ben működött radarberendezésnek (Shuttle Radar Topography Mission, SRTM) köszönhető, amellyel sikerült előállítani a Föld felszínének digitális domborzati modelljét. (E modell akkora előrelépést jelentett, hogy segítségével érdemes volna újra feldolgozni a 1975-ös, 1990-es és 2000-es Landsat felvételeket is.)

A NASA és a USGS már a következő projekten, a 2009-2010 körüli állapotot felmérő globális űrfelvétel-mozaik előállításán dolgozik. Furcsa, hogy bár a Landsat műholdsorozat 1972 óta dolgozik, csak mostanában jutottak el a kutatók odáig, hogy az adatokat igazán globális méretskálán használják és értelmezzék.

Budapest és környéke a Global Land Survey 2005 adatbázisban. (Képek: USGS / NASA)