A NASA földmegfigyelő műholdjai
(Rovat: Amerikai távérzékelő műholdak, A hét képe - 2017.07.04 07:15.)

Több mint két tucat NASA műhold figyeli folyamatosan a Földet. Nem csak Föld körüli pályáról. Egyesek a múlt század vége óta.

A közelmúltban háromrészes cikksorozatban mutattuk be a NASA infografikáit az amerikai csillagászati űreszközökről. Azon belül a napfizikai, az asztrofizikai és a bolygókutató műholdakat, űrszondákat soroltuk fel. Ezt egészítjük ki most egy másik fontos területtel, a földmegfigyelő műholdakkal, amelyek tucatszámra keringenek bolygónk körül.

A NASA földmegfigyelő flottája 2015 februárjában. (Forrás: NASA, YouTube)

Első animációnk a két évvel ezelőtti helyzetet mutatja be. A filmen jól követhető a műholdak mozgása, látható, hogy a többség poláris napszinkron pályán kering. Ez a legkedvezőbb a felszín megfigyeléséhez, mert így a műhold minden terület fölött nagyjából azonos helyi időben, vagyis hasonló megvilágítási viszonyok mellett repül el. Nem minden műhold pályája napszinkron, bizonyos feladatok más pályáról is elvégezhetők. A legfrissebb, a bemutatotthoz hasonló, de a 2017 eleji állapot szerinti animációt technikai okokból egyelőre csak a NASA Scientific Visulaization Studio honlapján tekinthetik meg, ebből ízelítőül két állóképet mutatunk be.

(Kép: NASA Scientific Visualization Studio)

Két pillanatkép a 2017-es állapotot bemutató animációból. (Kép: NASA Scientific Visualization Studio)

A figyelmes szemlélő (legalább) két kakukktojást is talál az űreszközök között. Az egyik a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amely aligha tekinthető földmegfigyelő műholdnak, de tekintettel arra, hogy a fedélzetén különböző földmegfigyelő berendezések is működnek, feltüntetése nélkül nem lenne teljes a kép. A másik űreszköz, a DSCOVR két szempontból is kilóg a sorból. Egyrészt fő feladata a naptevékenység és az űridőjárás, vagyis a naptevékenység földi hatásainak vizsgálata, de mivel elhelyeztek rajta egy, a Föld hősugárzását mérő radiométert is, joggal sorolható a földmegfigyelő űreszközök közé (bár a NASA 2018-as költségvetésének tervezete szerint éppen ez a földmegfigyelő funkciója vált kérdésessé). Másrészt azért sem illik teljesen a többi közé, mert valójában a DSCOVR nem is műhold, hanem űrszonda, ugyanis nem a Föld, hanem a másfél millió kilométerre lévő L1 Lagrange-pont körül kering, amint az a 2017-es animációban (0:45–1:20 között) látható.

A teljesség kedvéért megadjuk az egyes műholdak és programok honlapját, valamint az összeállításban felbukkanó műholdakat bemutató cikkeinket. Már ahol volt ilyen, hiszen végignézve a sort, több olyan ma is működő „őskövület” dolgozik a Föld körüli pályán, amelyeket még portálunk létrejötte előtt, esetenként a múlt század végén indítottak. Ugyanakkor rendszeres olvasóink gyakran találkoznak portálunkon az egyes műholdak látványos felvételeivel, érdekes eredményeivel, amelyeket viszont éppen azok mennyisége miatt lehetetlen lenne felsorolni.

A másik bemutatott filmben a NASA Goddard Űrközpont foglalja össze a földmegfigyelő műholdak hasznosításának legfontosabb területeit. A puszta szépségen kívül a felvételek alapján követhetők a változások, az emberi tevékenység nyomai, a természetben ránk leselkedő veszélyek, majd felvillan a bemutatott animáció néhány kockája, a felszínt sávonként letapogató műhold működésével. Ezután néhány érdekes, és az űrből jól követhető természeti folyamatot láthatunk, a por légköri tovaterjedését, a Föld rövid hullámhosszú albedóját, a légköri ózon változásait, a csapadékeloszlást, a CO₂ és a CO eloszlását, a talajnedvességet, a szeleket, a hőmérsékleti anomáliákat, amely jelenségek jó részével portálunkon is foglalkoztunk.

Ízelítő, mi mindenre jók a földmegfigyelő műholdak. (Forrás: NASA Goddard, YouTube)