Az év tíz legfontosabb eseménye
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Távoli világok kutatói , Űrpolitika - 2007.12.25 09:12.)

Az év vége felé kínálkozik az alkalom, hogy összegyűjtsék a legfontosabbnak tartott eseményeket és kutatási erdményeket. Megtette ezt a NASA is.

A tízes lista nem csak a 2007-es év amerikai űrkutatási eseményeire ad gyors visszatekintést, de természetesen jellemző az összeállítóira is. A válogatásban nyilván szerepet játszik a kiegyensúlyozottságra való törekvés is, vagyis hogy minél több részterület eredményei bekerüljenek a „top 10”-be. Lássuk hát, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration, NASA) illetékesei szerint mi lehet a legmaradandóbb 2007-ből:

1. A Holdra való visszatérés megalapozása, a Constellation program
A következő generációs űrhajóval 2020-ra újból embereket szeretnének küldeni a Holdra. 2007-ben az Ares-I rakétával kapcsolatos főbb szerződéseket megkötötték. Az új-mexikói White Sands bázison megkezdődtek az építési munkálatok, hogy 2008-ben itt végezhessék az első repülési teszteket. A floridai Kennedy Űrközpontban a Constellation program számára kijelölt 39B indítóállás környékén új villámvédelmi rendszert alakítanak ki. A Mississippi állambeli Stennis Űrközpontban a rakétahajtóművek tesztelésére készülnek. A tervezőasztalokon körvonalazódik a holdi állomás, és az ötletek kipróbálására mostoha földi körülmények közt (arizonai sivatag, Antarktisz) kerítenek sort.

2. Női parancsnokok történelmi kézfogása
A Discovery űrrepülőgép parancsnoka, Pam Melroy, és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 16. személyzetének vezetője, Peggy Whitson „űrtörténelmet írt” október 25-én, amikor kezet ráztak az ISS-en. Egyszerre két női parancsnok eddig nem dolgozott Föld körüli pályán.

3. A Phoenix indítása
A Mars északi pólusa környezetében kilenc hónapos út után 2008-ban leszálló Phoenix Lander augusztus 4-én startolt Cape Canaveralből. A felszíni jeges réteget és a marsi időjárást fogja tanulmányozni.

4. Az ISS építése folytatódott
Harom sikeres űrrepülőgépes küldetés indult az űrállomás felé (júniusban, augusztusban és októberben). A felszállított részegységekkel és a sokszor igen összetett szerelési munkák nyomán növekedett az ISS mérete, lakható térfogata és energiatermelő kapacitása. A napelemek több mint kétszer akkora elektromos teljesítményt produkálnak, mint egy évvel ezelőtt. A többnemzetiségű űrhajóscsapat rekordszámú, összesen 23 űrsétán dolgozott.

5. Vízfolyások az Antarktisz jégtakarója alatt
A NASA műholdjaival (Aqua, IceSat) három év alatt szerzett adatok alapján arra következtettek, hogy egy nagyméretű, jég alatti tó vize ez idő alatt az óceánba ürült. A kutatások nyomán többet tudhatunk meg a Föld legnagyobb méretű jégtakarójának változásairól, s arról, hogy az alatta levő vízrendszer hogyan befolyásolja a tengerszintet.

Az Aqua MODIS rendszerének felvétele a jég alatti tó környékéről 2003 (balra) és 2005 decemberében (jobbra). Az IceSat a terület magasságának változásait mérte a színes vonalak mentén.

6. Extrém körülmények között működő integrált áramkör
A NASA kutatói olyan integrált áramkört fejlesztetettek ki, amely folyamatosan több mint 4000 óráig volt képes működni 500°C hőmérsékleten. Ez mintegy százszorosan haladja meg az eddig elért legjobb eredményt. Az új technológia űreszközökön és repülőgépes sugárhajtóművek elektronikus berendezéseiben találhat alkalmazásra.

7. Emberes űrrepülési rekordok
Egyhuzamban a leghosszabb időt, 195 napot a női űrhajósok közül Sunita Williams töltötte a világűrben (ISS 14. és 15. személyzet). Ugyanő hajtotta végre a hölgyek közt a legtöbb űrsétát, 4 alkalommal 29 óra 17 percet töltött az űrállomáson kívül. Mike Lopez-Alegria 10 űrsétájával (összesen 67 óra 40 perc) ugyancsak világcsúcsközeli eredményt ért el és amerikai csúcsot javított. Lopez-Alegria 215 napos tartózkodása az ISS-en a leghosszabb egyedi út, amit amerikai űrhajós valaha teljesített.

8. A legfényesebb csillagrobbanás (SN 2006gy)
A Chandra röntgen-űrteleszkóp és földi optikai távcsövek megfigyelései arra engednek következtetni, hogy a hatalmas tömegű csillagok nagyenergiájú szupernóva-robbanásai a világegyetem kezdeti korszakában gyakoriak voltak.

9. Továbbfejlesztett repülőgép
A repüléssel kapcsolatos NASA-kutatásokból az év legfontosabb tíz eredménye közé került a Boeing céggel és a légierővel közös X-48B fejlesztés. A „csupa szárny” gép sikeres próbarepülésen vett részt 2007-ben.

10. Az emberiség globális űrkutatási stratégiája
A NASA és világ 13 másik űrügynöksége májusban közös dokumentumot fogadott el The Global Exploration Strategy: The Framework for Coordination (Globális felderítési stratégia: a koordináció keretei) címmel. A XXI. századi közös nagy cél a Naprendszer kutatása, amelynek egyes égitestein egyszer majd emberek élhetnek és dolgozhatnak.