ISS: lehet 4 évvel több?
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Az űrállomás és Oroszország , Űrpolitika - 2014.01.13 07:15.)

Az amerikaiak 2020-ról 2024-ig tolnák ki a Nemzetközi Űrállomás működési idejét. A nemzetközi partnereken a sor, hogy ők is egyetértsenek.

Eddig hivatalosan 2020-at jelölték meg, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjának befejező évét, azzal a megjegyzéssel, hogy technikailag feltehetően akár 2028-ig is kitolható lenne a komplexum hasznos élettartama. Most a NASA és az Obama-kormányzat bejelentette, hogy támogatnák a Föld körül keringő kutatólaboratórium további fenntartását, egyelőre 2024-ig. Ez még akkor is igaz, ha a nemzetközi partnerek úgy döntenének, hogy kiszállnak a finanszírozásból – kivéve természetesen Oroszországot, akik nélkül semmiképp nem tudnák folytatni. Valószínűleg persze a többiek – például az európaiak és a japánok – sem szívesen mondanának le az ISS további hasznosításáról, „csupán” meg kell találják a módját, hogyan teremtsék elő a hozzájárulás összegét az értékes kutatólaboratórium fenntartásához, aminek a felépítésébe és fenntartásába már eddig is sokat fektettek. Mivel még 2020 is elég messze van, a hosszabbítás nem igényel azonnali többletköltségvetést, de érdemes elkezdeni gondolkodni a szándékokon.

(Kép: NASA)

A hír először január 7-én kapott nyilvánosságot. A NASA nem véletlenül választotta ezt az időpontot, hiszen néhány napra rá, 10-én ültek össze a nemzetközi űrügynökségek vezetői a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) washingtoni rendezvényén. Sokan közülük hasonló gonddal szembesülnek, mint az amerikai űrhivatal vezetői: a polgári űrtevékenységre szánt költségvetési összegek csökkenésével. Közben a NASA olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyekkel faragni lehet az ISS évente mintegy 3 milliárd dolláros üzemeltetési költségein. Ezek jelentős részét (nagyjából felét) a teher- és emberszállító űrhajók küldésére fordítják. A helyzetet bonyolítja, hogy ez utóbbiak tekintetében az amerikaiak még mindig az orosz Szojuz űrhajókra szorulnak. A jelenleg érvényes szerződés a 2016 végéig történő indításokra (és 2017 közepéig történő visszatérésekre) érvényes. Egy-egy űrhajós utaztatása így fejenként kb. 70 millió dollárba kerül. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a NASA támogatja az amerikai magánűrhajó-kapacitás kiépítését is. Az emberek szállítására is alkalmas űrjárművek a menetrend szerint legkorábban 2017-re állhatnak készenlétben. A NASA-nál idén tavasszal kell dönteniük, hogy meghosszabbítják-e, és ha igen, mennyi időre az oroszokkal kötött szállítási megállapodást.

Mindenesetre a sajtó kérdéseire válaszolva William Gerstenmaier, a NASA emberes űrrepülésekért felelős helyettes vezetője azt hangsúlyozta, hogy az űrállomásra nem mint pénznyelőre, hanem úgy érdemes tekinteni, mint ugródeszkára a későbbi, az alacsony Föld körüli pályán túlra indított küldetésekhez.