Cygnus Orb-3: látványos robbanás...
(Rovat: Az űrállomás és az USA - 2014.10.29 07:20.)

Az Orbital Sciences vállalat teherűrhajója harmadik alkalommal vitt volna ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Robbant a rakéta.

A start az Egyesült Államok atlanti partjaitól, a Wallops-szigeten található indítóhelyről (Mid-Atlantic Regional Spaceport, MARS) történt, október 28-án, magyar idő szerint kevéssel éjfél előtt, pontosan 23:22-kor. A teherűrhajót az Orbital Sciences kétfokozatú Antares hordozórakétája emelte a magasba. Ez volt az Antares első esti startja, ami a sűrűn lakott keleti parton sok potenciális érdeklődő számára nyújtott látványosságot. Nem erre a fajta tűzijátékra vártak... Az Antares rakéta ugyanis, amelynek a mostani volt az ötödik repülése, mintegy 15 másodperccel a felemelkedés után felrobbant, megsemmisítve a teherűrhajót és teljes rakományát.

(Kép: NASA TV)

A Cygnus, amelynek jelenlegi példánya a legendás Mercury-űrhajósról a Deke Slayton nevet kapta, a teherszállítmányával november 3-án érkezett volna meg az űrállomáshoz, ahol a robotkarral fogták volna be, hogy csatlakoztassák. Az előző napra, október 27-ére tervezett indítás egy apróság miatt hiúsult meg: a rakéta haladási iránya alá eső tengeri biztonsági zónába a tilalom ellenére egy hajó tévedt.

A hermetizált raktérben elhelyezett kb. 2,2 tonnás hasznos teher tömegének egyharmadát tudományos kísérletekhez szükséges eszközök és minták tették ki. A rakományban helyet kapott például egy nagyfelbontású kamera, amellyel a légkörbe érkező meteorok után kutattak volna – most először az űrállomás fedélzetéről. Egy kísérletben egy speciális „gallér” segítségével az űrhajósok véráramlását vizsgálták volna az agy és a szív között, a súlytalanság állapotában. Egy másikban az emberi immunrendszer viselkedésére voltak kíváncsiak. Számos olyan kísérlet készült, amelyeket iskolás diákok és egyetemi hallgatók terveztek és állítottak össze. A japánok a majdani napvitorlások számára kifejlesztett anyagok viselkedését szerették volna tesztelni. A tudományos célú rakomány mellett élelmiszer, ruházat, tartalék alkatrészek, szerszámok, és más, az ISS mindennapi életéhez és üzemeltetéséhez szükséges tárgyak voltak a mostani teherszállítmányban, amely az enyészeté lett.

Az ISS-en ezekben a napokban különösen mozgalmas teherűrhajó-forgalomra számítottak. Bő egy hét leforgása alatt két távozás és két érkezés a megszokottnál is nagyobb aktivitást jelent. Ezek közül most egy érkezésre sajnos hiába várnak. Szombaton tért vissza a SpaceX Dragon űrjárműve. Az elhasznált orosz Progressz M-24M hétfőn hagyta el a dokkolóhelyét, hogy később tervezett módon megsemmisüljön a légkörben, a Csendes-óceán felett. (Ugyanez lett volna a sorsa a mostani Cygnusnak, ha hulladékkal megrakodva távozik.) A Cygnus szerdai startját követően Bajkonurból ma indul a következő, M-25M jelű Progressz teherűrhajó. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor indítás után kb. hat óra múlva dokkol is az ISS-hez, automatikus üzemmódban.

Az utolsó tételek behelyezése a Cygnus (Orb-3) rakterébe. (Kép: Orbital Sciences Corp.)

A Cygnus űrhajóval repült több mint kéttucatnyi miniatűr műhold (CubeSat), amelyeket később helyeztek volna önálló Föld körüli pályára. Ezek egyike a kisbolygóbányászat terveivel kacérkodó Planetary Resources cég kísérleti, 33 cm hosszú és 10 cm széles űreszköze. Az Arkyd-3 célja a majdani kisbolygókereső űrtávcsöveik (tíz darab Arkyd-100) technológiájának és szoftveres hátterének kipróbálása. Most került volna fel az a berendezés is, amit majd az utolsó európai teherűrhajó (ATV) belsejében terveztek elhelyezni, hogy a jövő év elején aktuális visszatérésekor belülről figyelje meg, hogyan zajlik a hatalmas test megsemmisülése a sűrű légkörben.

Az Antares rakéta mostani startbalesetének kivizsgálása megkezdődött. Az eset is mutatja, hogy az űrtevékenység kockázatos dolog. A Cygnus megsemmisülése valószínűleg visszaveti a NASA-nak az űrállomás kereskedelmi alapon történő ellátását szolgáló programját is.