Cygnus: repülés más rakétákkal?
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Űrturisták és magánűrhajók , Amerika hordozórakétái - 2014.11.11 07:15.)

Az Orbital Sciences az Antares hordozórakétája startbalesete után más megoldások után kénytelen nézni, hogy teljesíthesse a NASA-val kötött teherszállítási szerződését.

A Cygnus teherűrhajót és az Antares hordozórakétát építő amerikai vállalat a október 28-án, a felemelkedést követő rövid időn belül történt robbanás után nehéz helyzetbe került. A gyanú szerint a rakéta és az értékes rakomány megsemmisülésének oka az első rakétafokozat rendellenes működésében keresendő. Amikor a repülés megkezdése után 15 másodperccel leállt a hajtómű, a rakéta megkapta az önmegsemmisítésre a parancsot. Az eredetileg szovjet gyártmányú, az amerikai Aerojet által felújított, AJ-26 névre keresztelt hajtóművek kiváltására már korábban is voltak tervek. Bár a baleset részletes vizsgálati eredményeire még jó darabig várhatunk, nagyon úgy fest, hogy az Antares ilyen hajtóművekkel már sosem fog újra repülni.

Ha pedig nincs kéznél használható hordozórakéta, hogyan teljesíti a NASA-val kötött teherszállítási szerződését az Orbital Sciences? A Cygnus űrhajóval nincs semmi baj, sőt a tervezése megengedné, hogy viszonylag könnyen adaptálják másfajta hordozóeszközzel való indításhoz is. Ezt az utat igyekeznek most választani a cég illetékesei. Azt remélik, hogy egy vagy két kiszolgáló repülést végre tudnak hajtani bérindítással, amíg nem rendeződik a helyzet saját áttervezett hordozóeszközükkel.

Egy Cygnus teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) közeledik. (Kép: NASA)

A hordozórakéták nemzetközi piacán rövid határidővel nem könnyű üres indítási alkalmat találni. A startok általában két évre előre le vannak kötve. Mégis úgy tűnik, hogy 2015-re az Orbital máris találhatott „lyukakat” az indítási naptárban. Két meg nem nevezett amerikai és egy európai szolgáltatót említenek szóba jöhető partnerként. Az utóbbi nyilván az Arianespace, amely a Francia Guyanában fekvő Kourou űrközpontból Ariane-5, Szojuz és Vega rakétákat üzemeltet. Az Ariane-5 túl nagynak, a Vega viszont túl kicsinek tűnik az ISS-hez repülő Cygnus számára, így feltehetően Szojuz rakéta jöhetne szóba. A potenciális amerikai partnerek az Atlas-5 és Delta-4 rakétákat kínáló United Launch Alliance, és a Falcon-9 rakétával rendelkező SpaceX lehetnek. Akár már 2015 második negyedévében indulhatna egy ilyen teherszállítmány a Nemzetközi Űrállomásra – legalábbis az optimista remények szerint.

A teherűrhajók indítása ugyanakkor még összetettebb logisztikai feladat, mint a kereskedelmi műholdaké. Biztosítani kell például az utolsó pillanatban a fedélzetre kerülő rakomány – például friss élelmiszerek, érzékeny kísérleti minták – elhelyezését. A következő Cygnus űrhajó már megnagyobbított hermetizált raktérrel készül, amivel az eddigieknél még több rakomány felvitelére képes. A Cygnus szállítókapacitása nagyobb, mint a NASA másik kereskedelmi partnere, a SpaceX által üzemeltetett Dragoné. Ez utóbi viszont az ISS-ről képes rakományt is épségben visszajuttatni a Földre, amit a Cygnus nem tud – sőt egyetlen más használatban levő teherűrhajó sem.

A NASA 1,9 milliárd dolláros összegben szerződött az Orbital Sciences vállalattal, összesen 20 tonna rakomány feljuttatására. A nyolc repülésből kettő már sikeresen lezárult, a harmadik ért katasztrofális véget. Az Orbital szakemberei most úgy számolnak, hogy a megnövelt szállítókapacitással hét repülés is elegendő lehet a teljesítéshez. Ha sikerül egy-két repülést mástól vett rakétaindításokkal végrehajtani, 2016 elejétől pedig újra használhatják az átalakított Antarest, akkor nem kerül veszélybe a teljesítés annak az évnek a végéig. A SpaceX szerződésének összege 1,6 milliárd dollár, a felszállítandó tömeg hasonló, a tervezett repülések száma 12. Ez utóbbiakból már négy szolgálatszerű járaton vannak túl, sikerrel.