Dragon CRS-17
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Környezetünk védelme - 2019.05.04 10:15.)

A SpaceX teherűrhajója Floridából elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.

A start Cape Canaveral 40-es indítóállásából történt egy Falcon-9 hordozórakétával, május 4-én, magyar idő szerint 8:48-kor. (Késlekedést okozott az űrállomáson egy elektromos hiba, amit előbb ki kellett javítani. Aztán tegnap a visszatérő első fokozatot fogadni hivatott drónhajóval nem volt minden rendben.) Előzőleg szombaton végrehajtották a rakéta statikus tesztjét, vagyis rövid időre próbaképpen beindították az első fokozat kilenc Merlin-1D hajtóművét. Eközben a még a hasznos terhe nélkül kipróbált rakéta természetesen nem emelkedett fel, a startállásban rögzítve maradt. A teszt csupán egy héttel azután következett, hogy nem messze onnan a SpaceX emberes Crew Dragon űrhajójának tesztpéldánya megsemmisült egy robbanásban, amikor a mentőrendszer SuperDraco hajtóműveivel végeztek próbákat.

A Dragon teherűrhajón azonban – többek közt – mentőrendszer sincs, így a mostani startnak és a szerencsétlenül végződött teszteknek nincs közük egymáshoz. (Pontosabban egy kicsit mégis, hiszen a Falcon-9 kiürült első fokozatát a robbanás következményei és a vizsgálatok miatt nem tudták a szárazföldre, a hajtóműtesztekhez is használt Landing Zone-1 jelzésű területre visszahozni: maradt e célra a megszokott úszó platform, ezúttal a starthelytől mindössze alig 30 km-re.) A SpaceX teherűrhajója 17. alkalommal indult az ISS-hez, fedélzetén az űrhajósoknak szánt élelmiszerekkel, ellátmánnyal, valamint tudományos kísérleti eszközökkel és mintákkal, összesen 2482 kg tömegben.

Az OCO-3 és STP-H6 műszercsomagok a Dragon teherűrhajón, a Kennedy Űrközpont szerelőcsarnokában. (Kép: NASA)

A külső rakodótérben ezúttal egy komplett „műholdpótlék”, a NASA JPL OCO-3 (Orbiting Carbon Observatory-3) nevű kísérlete is feljut a Föld körüli pályára. A légköri szén-dioxid koncentrációjának feltérképezésére szolgáló amerikai földmegfigyelő műhold, a 2014-ben indított és 2 évesre tervezett élettartamán már jócskán túljutott OCO-2 küldetésének folytatására gyártott eszközt később helyezik el az űrállomás, pontosabban a japán Kibo laboratóriumi modul külsején. (Mint emlékezetes, az OCO-1 2009-ben egy indítási balesetben megsemmisült.) A Dragon CRS-17 a tervek szerint május 6-án ér az ISS-hez, ahol robotkarral megragadják és a komplexumhoz csatlakoztatják. Körülbelül egy hónapot tölt majd itt, mielőtt visszaindulna.

A 110 millió dolláros OCO-3 a légköri szén-dioxidot méri, amerre az űrállomás elhalad, vagyis 52° déli és északi szélességek között. Ezek szerint a méréssor mégsem tekinthető teljes mértékben az OCO-2 sorozata folytatásának, hiszen a műhold más, poláris napszinkron pályán kering, ahonnan lényegében az egész bolygót fel tudja mérni. (Fantáziakép: NASA JPL)

A másik most indított nagy külső műszercsomag az amerikai hadsereg STP-H6 (Space Test Program – Houston 6) kísérlete, amelyben többek közt egy újszerű, röntgensugarakkal működő kommunikációs berendezést próbálnak ki.

A mostani volt a SpaceX idei ötödik startja, és a floridai bázisról is öt űrindítást hajtottak végre 2019-ben.