Mi várható 2021-ben? (1. rész)
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Az űrállomás és Oroszország , Kína a világűrben - 2021.01.05 07:15.)
Több éves hagyomány, hogy január elején rövid előretekintést adunk a következő évben várható fontos űreseményekről.
Idén is három részben foglaljuk össze a várható eseményeket. Vagy ha óvatosabban szeretnénk fogalmazni, a tervezetteket. Az előrejelzés bizonytalansága mindig jelen van az űrtevékenységben, de különösen most, hogy még nincs vége a globális koronavírus-járványhelyzetnek, amely 2020-ban is jelentős késedelmeket, változásokat okozott. Egy-egy űreszköz vagy küldetés előkészítésekor még világjárvány nélkül is adódhatnak váratlan technikai problémák, balesetek, amelyek akár több éves csúszást is eredményezhetnek – ilyesmire volt is példa tavaly az európai–orosz Mars-szonda esetében.
Évindító sorozatunk első részében az emberes űrrepüléssel kapcsolatosan várható eseményekből válogatunk. A második részben a műholdas programok, a harmadikban a távolabbi Naprendszer űrszondás kutatása kerül terítékre.
Folytatódik a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS), az immár 21. éve folyamatosan lakott kutatóbázis programja, de a helyzet bonyolódik, vagy ha úgy tetszik még változatosabb lesz. Immár nem csak Szojuz űrhajókkal, és nem csak hivatásos űrhajósok utaznak. Az elmúlt év fontos mérföldkőnek számított, hiszen megkezdte szolgálatszerű repülését az első magánfejlesztésű amerikai űrhajótípus, a SpaceX vállalat Crew Dragonja. Ezzel hosszú évek óta először az Egyesült Államok saját területéről, saját eszközeivel is fel tudja szállítani űrhajósait az űrállomásra. Az új év fordulóján az ISS-en dolgozó hét űrhajós közül négyet is ilyen űrhajóval, a novemberben indított Crew-1 jelű küldetéssel juttattak fel.
A Crew Dragon Resilience (Crew-1) dokolás után az űrállomásnál, 2020. november 16-án. (Kép: NASA TV)
2021-ben a Crew Dragon további két alkalommal visz 4-4 kutató űrhajóst a NASA megbízásából az ISS-re.
Ami 2020-ban nem jött össze, az a másik amerikai magánűrhajó, a Boeing Starlinerének (CST-100) maradéktalanul sikeres tesztrepülése. Ezt emiatt meg fogják ismételni, először még mindig emberek nélkül. Ez lesz az OFT-2 (Orbital Flight Test-2), talán március végén. Egyelőre nehéz jósolni, de ha ezúttal minden jól megy, a nyáron elindulhat a Starliner első emberes próbaútja (CFT, Crewed Flight Test) is. A NASA által kijelölt háromfős személyzet tagjai Barry Wilmore, Michael Fincke és Nicole Mann.
Természetesen az orosz Szojuz űrhajók továbbra is kiveszik részüket az ISS személyzetcseréjéből. 2021-ben várhatóan három is indul belőlük. Most, hogy az amerikaiak által bérelt ülések felszabadulnak, nagyobb a mozgástér, újra életre kelhet az orbitális űrturizmus, sőt filmforgatási tervekről is érkeztek hírek. Meglátjuk, ezek közül mi és mikor valósul meg. Mindenesetre a három tervezett Szojuz MSZ űrhajó sorszámai és várható indítási időpontjaik az alábbiak:
A tervezett Vizov (Kihívás) című, részben az ISS-en készülő orosz űrhajósfilm előzetes plakátja. (Kép: Roszkoszmosz)
Júliusban (?) egy Bajkonurból indítandó Proton rakétával most már tényleg útra kelhet az ISS két évtizedet késett Nauka (MLM) többcélú kutatómodulja. Az űrállomás és lakói ellátásáról természetesen teherszállító űrhajókkal gondoskodnak. Az orosz Progresszekből februárban, júniusban, októberben és novemberben startolhat egy-egy példány, az MSZ-16-tól MSZ-19-ig terjedő számozással. Az amerikai Northrop Grumman Cygnus teherűrhajóiból kettő (NG-15 és -16), a SpaceX Cargo Dragonjaiból pedig három (CRS-22, -23 és -24) várható 2021-ben.
Végül ne feledkezzünk meg a kínai űrrepülésről sem. 2021-ben újra érdemes lesz ebből a szempontból is figyelni az ázsiai országra. Megkezdik ugyanis a saját modulrendszerű űrállomásuk kiépítését. A dátumok egyelőre még bizonytalanok – legalábbis nem nyilvánosak –, de úgy tűnik, hogy a Tienho (Tianhe) űrállomás első, központi modulja az első negyedévben indulhat egy Hosszú Menetelés-5B rakétával a Vencsang (Wenchang) űrközpontból. Ez a modul végzi az űrállomás üzemeltetéséhez alapvető (energiatermelési, navigációs, helyzetfenntartó) feladatokat, valamint tartalmazza az életfenntartó rendszereket és a lakóteret három űrhajós számára. Siker esetén még ebben az évben csatlakozik hozzá a Ventien (Wentian) laboratóriumi modul.
A három modulból álló, 66 tonnás kínai űrállomás 2023-ra készülhet el. (Kép: CMSA)
Két emberes repülést is terveznek az új kínai űrállomás meglátogatására, a 12-es és 13-as sorszámú Sencsou (Shenzhou) űrhajókkal, továbbá két automata Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajó is repül majd, ellátmánnyal a fedélzetén. Emlékeztetőül: kínai űrhajósok legutóbb már közel 5 éve, 2016-ban jártak utoljára Föld körüli pályán a Sencsou-11-gyel.
A témához kapcsolódik még két 2021-re várható esemény. Emberek ugyan még nem repülnek, de a kísérletek előkészítik a közeljövő útjait. Az egyik ilyen az indiai űrhajó (Gaganyaan) személyzet nélküli első repülése Föld körüli pályán. A másik az új holdraszállás előkészítésének következő nagy lépése, a NASA Artemis-1 küldetése a Hold megkerülésére. Ez alkalommal, talán az év vége felé mutatkozik be egyúttal az SLS (Space Launch System) hordozórakéta és az Orion űrhajó – a fedélzetén egyébként magyar tudományos műszerekkel is!
(Folytatjuk!)
A legkorábban a negyedik negyedévben az is megtörténhet, hogy elindul az első olyan Crew Dragon (AX-1), amely nem a NASA, hanem az Axiom Space magáncég megbízásából áll pályára és csatlakozik az ISS-hez. Ez alkalommal egy hivatásos űrhajós vezetésével három fizető űrturista venne részt egy 10 napos „űrkiránduláson”
| Teljes verzió | Minden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024 |