Űrséták hete
(Rovat: Az űrállomás és az USA, Az űrállomás és Oroszország , Kína a világűrben - 2022.11.20 06:15.)

Két nap alatt két helyszínen három pár űrhajós végzett munkát az űrállomások külső részén.

Így három űrügynökség űrhajósai és az emberiség jelenleg alacsony Föld körüli pályán működő két lakott kutatóbázisa volt érintett.

A sort a NASA űrhajósai, Josh Cassada és Frank Rubio kezdték november 15-én. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) történetében a 81-es számú amerikai űrsétára a Quest zsilipmodulból indultak magyar idő szerint 15:14-kor, és oda is érkeztek vissza 7 óra és 11 perc múlva. Fő feladatuk az új típusú, kibontható napelemtáblák (iROSA, ISS Roll Out Solar Array) következő darabjai telepítésének előkészítése – egy tartó felhelyezése és elektromos csatlakozások előkészítése – volt.

Az ISS 68. állandó személyzetének egyik amerikai tagja a napelemeken dolgozik november 15-én. (Kép: NASA TV)

Az ISS amerikai szegmenséből március 23. óta ez volt az első űrséta, mivel akkor a német ESA-űrhajós, Matthias Maurer sisakjában vizet találtak. A NASA emiatt elővigyázatosságból felfüggesztette a szkafanderek használatát a nem létfontosságú műveletekhez, amíg az esetet ki nem vizsgálták.

A meglevő régi napelemtáblákra szerelt iROSA panelek 30%-kal, 160-ról 215 kW-ra növelik az ISS jelenlegi energiatermelő kapacitását, vagyis lényegében visszaállítják a helyzetet, amikor a meglevő táblák még újak voltak (ezek 2000 és 2009 között kerültek fel az űrállomásra). Az ábra a hat iROSA panel elhelyezkedését mutatja. Az első két panelt 2021-ben a Dragon CRS-22 teherűrhajó szállította fel. Két következő panelt egy-egy jövőbeli amerikai űrséta alkalmával tesznek a helyére. (Kép: NASA / Boeing)

A mögöttünk álló hét második űrsétáját a kínai Tienkung (Tiangong) űrállomáson végezték. A művelet november 17-én magyar idő szerint 4:16-kor kezdődött a Ventien (Wentian) modulból, és 9:50-kor ért véget. A Sencsou-14 (Shenzhou-14) két űrhajósa, Csen Tung (Chen Dong) és Caj Hszücsö (Cai Xuzhe) az űrállomás immár három fő moduljának külsején a mozgást megkönnyítő eszközöket, kapaszkodókat helyezett el.

A kínai űrállomás harmadik lakója, Liu Jang (Liu Yang) belülről követi az űrséta műveleteit és tartja a kapcsolatot a földi irányítók és kint dolgozó kollégái között. (Kép: CNSA)

A három, T alakban elhelyezkedő modul között felépített hidak nem csak a majdani űrsétarésztvevők feladatát könnyítik meg, de megerősítik a szerkezet stabilitását is. A Tienho (Tianhe) fő modul és a legutóbb érkezett Mengtien (Mengtian) közötti összekötés 2,6 m hosszú és 15 kg tömegű. A Tienho és a Ventien között egy 3,2 m-es és 16 kg-os összekötő elemet helyeztek el. Ez volt a kínai modulűrállomás kiépítése során végrehajtott hetedik űrséta.

Az űrséták sorát még ugyanazon a napon, 17-én, kevesebb mint hat órával a kínai munka befejezése után ismét az ISS-en folytatták. Ezúttal két orosz űrhajós, Szergej Prokopjev és Dmitrij Petyelin öltötte magára az Orlan szkafanderét. Az ISS orosz űrsétái közül az 55. sorszámú művelet 15:39-kor kezdődött a Poiszk modulból, és 6 óra 28 percen át tartott. A két űrhajós feladatok összetett sorozatát elvégezve folytatta a Nauka orosz kutatómodul és az európai robotkar beüzemeléséhez szükséges külső szerelési munkálatokat. Átmentek például a Rasszvet modulhoz, ahol a Nauka számára készült légzsilipet és radiátort tárolták 2010 (!) óta. Most, hogy a sokat késett kutatómodul tavaly végre feljutott, lassan sor kerülhet a telepítésükre is – a befejezéshez további űrséták szükségesek. Egyelőre a zsilipre felhelyeztek egy adaptert, amelynek segítségével az európai robotkarral megragadhatják majd az egységet az átmozgatáshoz, és a radiátoron is végeztek előkészítő munkálatokat.

Két orosz űrhajós dolgozik a Rasszvet modulnál, az űrállomás Föld felé eső oldalán. A háttérben a Ciolkovszkijról elnevezett Szojuz MSZ-22 űrhajó, amellyel szeptemberben érkeztek. (Kép: NASA TV)