Visszatért az első dán...
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Az űrállomás és Oroszország - 2015.09.13 07:15.)

...valamint az ugyancsak újonc kazah és egy veterán orosz űrhajós. Tegnap szerencsésen landolt a Szojuz TMA-16M.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) három utasát a Földre hozó orosz űrhajó visszatérő kabinja szeptember 12-én, magyar idő szerint 2:51-kor landolt a kazah sztyeppén. Az ejtőernyővel segített leérkezés után hárman kászálódtak ki a kabinból. Az egyikük, az orosz Gennagyij Padalka mostani, sorrendben már ötödik útjára március 27-én indult, ugyanezzel a Szojuz TMA-16M űrhajóval. Ami az egy személy által az űrben töltött összes napok számát illeti, ő tartja a világrekordot közel 879 nappal. Két társa, az Európai Űrügynökséget (ESA) képviselő dán Andreas Mogensen és a kazah Ajdin Aimbetov szeptember 2-án indultak a Szojuz TMA-18M fedélzetén, így nekik egyelőre csak 10 nap jutott a súlytalanságban.

A Szojuz TMA-16M landolásának pillanata madártávlatból. (Kép: ESA / S. Corvaja)

Az ISS-en hatan maradtak, a közel egy éves programjuk félidejénél járó amerikai Scott Kelly (mostantól a parancsnok) és orosz Mihail Kornyijenko, valamint az amerikai Kjell Lindgren, a japán Kimija Jui, és további két orosz kozmonauta, Oleg Kononyenko és Szergej Volkov. Ők alkotják az űrállomás 45. számú állandó személyzetét.

Mogensen az űrállomáson töltött rövid idő alatt az iriss nevű kutatási programot hajtotta végre. (Kép: ESA / NASA)

Az ESA dán űrhajósa egy sor technológiai és tudományos kísérletben segédkezett. Elsőként egy dán fejlesztésű, nanotechnológia felhasználásával készült szűrőt próbált ki az űrállomás fedélzetén keletkező szennyezett víz megtisztítására. A „végeredményt” megvizsgálják, és ha az eljárás beválik, a jövőben alkalmazhatják az ISS-en. Mogensen földi robotot is távirányított az űrből. A legkényesebb feladat egy szeg beillesztése volt egy lyukba, ami milliméteresnél is nagyobb pontosságot igényelt. Az ESA fejlesztette technikával nagyon finom mozdulatokat is végre lehet hajtatni a távirányítású eszközökkel, akár ilyen nagy távolságból és lassú, kevésbé megbízható adatkapcsolattal. Ennek nem csak az űrkutatásban lehet később jelentősége, de számos földi alkalmazása is elképzelhető.

Az Interact Centaur nevű rover az ESA hollandiai techológiai központjában, az ISS 400 km magas pályán, a helyszíntől több ezer km távolságban: sikeres távirányítási kísérlet szeptember 7-én. (Videó: ESA)

Az ESA következő űrhajósa, a brit Timothy Peake kevesebb mint három hónap múlva, a jelenleg érvényes menetrend szerint december 15-én indul az ISS-re, öt hónapon át tartó, Principia nevet kapott küldetésére. Két társa a Szojuz TMA-19M űrhajó fedélzetén az orosz Jurij Malencsenko és az amerikai Timothy Kopra lesz.

Mogensen röviden bemutatja az ISS európai Columbus kutatólaboratóriumát. Aki nem beszél dánul, annak segíthetnek az angol feliratok... Azt is megtudhatjuk, hogy a dán űrhajós közvetlenül a munkahelyén aludt. (Videó: ESA / NASA)