ESA előretekintés 2017-re
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, GMES - Copernicus , Lássuk és halljuk egymást - 2017.01.19 07:15.)

Két űrhajós és tíz műhold – 2017 is mozgalmas év lesz az ESA számára. Az ESA rövid videója áttekintést ad az idén várható legfontosabb eseményekről.

Előzetes az Európai Űrügynökség 2017-es terveiről, a várható eseményekről. (Forrás: ESA)

Januárban indul az első, a SmallGEO platformra épített műhold, a Hispasat 36W–1. A platformot a távközlési műholdak széles köre számára az ESA ARTES (Advanced Research in Telecommunications Systems) programja keretében a német OHB System cég fejlesztette ki. Ez lesz a Szojuz hordozórakéták első olyan startja Kourouból, amelyben geostacionárius pályára állítanak egy műholdat. Ugyanerre a platformra épül az EDRS–C műhold, amelyet az év végén indítanak Ariane–5-tel. Az EDRS lézeres kommunikációs szolgáltatást tavaly még csak egy Eutelsat távközlési műholdra szerelve próbálták ki, idén már önálló műholdra kerül az eszköz.

A második félévben Ariane–5 rakétával – a tavalyihoz hasonlóan – újabb négy Galileo műholdat állítanak pályára, így a rendszer már 22 műholdat számlál az év végére.

Fontos fejlemények várhatók a földmegfigyelés területén. A Sentinel sorozatban három újabb műhold indítása várható idén. Márciusban Kourouból Vega rakétával indul a Sentinel–2B. (A start magyar szempontból különösen fontos, hiszen a 2B a Sentinel–2A ikertestvére, ugyanazokat az alkatrészeket ehhez is a miskolci Admatis Kft. készítette, mint amelyeket korábban a 2A-hoz ők szállítottak.) Később, az év folyamán két újabb Sentinel start következik, pályára áll az –5P (Precursor) és a –3B. Előbbi nagy időbeli és spektrális felbontással fogja a légkört vizsgálni, utóbbi a tengerfelszín topográfiáját, a szárazföldek és az óceánok hőmérsékletét és színét vizsgálja. A két utóbbi Sentinelt az oroszországi Pleszeckből Rokot rakétával indítják. A Copernicus mellett folytatódik az ESA saját földmegfigyelési programja is, év végén Kourou-ból elindul a légkör dinamikáját vizsgáló ADM-Aeolus (Atmospheric Dynamics Mission, légkördinamikai küldetés) műhold.

Májusban véget ér Thomas Pesquet francia ESA-űrhajós féléves küldetése a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), majd még ugyanabban a hónapban elindulhat az ISS-re Paolo Nespoli olasz ESA-űrhajós. Ő harmadik űrrepülésén szintén fél évet tölt az űrállomáson, ahonnan október közepén érkezik vissza a Földre. Ez lesz az ESA-űrhajósok tizedik hosszú időtartamú küldetése az ISS fedélzetén. (Még egy magyar vonatkozás: mint korábbi cikkünkben megírtuk, Paolo Nespoli volt a részben magyar Neurospat kísérlet egyik alanya.)

Tíz műhold indításával és két űrhajós repülésével 2017 is mozgalmas évnek ígérkezik az ESA számára. A várható műholdindítások érdekessége, hogy mind a tíz az alkalmazás különböző területeit szolgálja: négy-négy földmegfigyelési és navigációs műhold mellett két távközlési műhold indítása várható. (Csúszások persze mindig előfordulhatnak. Hiszen korábbi cikkeinkben azt is olvashatták, hogy a Hispasat 36W–1 indítását és így a SmallGEO platform bemutatkozását 2014 végére, az ADM-Aeolus startját 2015-re, a Sentinel–2B-ét 2016 őszére tervezték, mint ahogy a Galileo 2020-ra remélhető teljes kiépítését is a 2000-es évek elején még 2008-ra tervezték. Azt is csak remélni lehet, hogy az idénre tervezett tíz start mindegyike rendben megvalósul. – B.E.)