Ég veled, Pirsz!
(Rovat: Az űrállomás és Oroszország - 2021.07.26 13:05.)

Közel két évtizednyi szolgálat után ma eltávolították az orosz Pirsz modult a Nemzetközi Űrállomásról (ISS).

Eközben az eddigi dokkolóhelyének elfoglalására készülő, július 21-én indított Nauka kutató- és lakómodult a más a Föld körüli pályán felmerült kezdeti technikai nehézségek ellenére a jelek szerint sikerül az ISS-éhez közelíteni. Az orosz szakemberek optimizmusát jelzi, hogy néhány nap késéssel immár zöld utat kapott a Pirsz eltávolítása. A Zvezda modul alsó (Föld felé néző) részéhez csatlakozó Pirsz a Progressz MSZ-16 teherűrhajóval együtt távozott július 26-án, magyar idő szerint 12:55-kor, hogy mintegy 4 órával később a Csendes-óceán déli része fölött belépjenek a sűrű légkörbe és megsemmisüljenek.

A Pirsz (Пирс, jelentése: móló) az űrállomás orosz szegmensének dokkoló-, zsilipkamra- és űrsétamodulja volt. Most ez az első olyan, az űrhajósok által is használt egysége az ISS-nek, amelyet végleg eltávolítanak és megsemmisítenek. (Majdan ez lesz a sorsa a legtöbb modulnak, ha az űrállomás elér élettartama végéhez.)

A Pirsz története még a szovjet/orosz Mir-2 űrállomással kezdődött, amelynek tervén még 1976-ban kezdtek el dolgozni. Ahogy az lenni szokott, a tervek menet közben sokat változtak, a modulokat egy időben a Buran űrrepülőgéppel szerették volna pályára állítani. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a Mir-2 egy négy modulból álló űrállomás lett volna, ahol dokkolómodulként a Pirsz kapott volna szerepet. Végül 1993-ban a Mir-2 projekt helyét átvette a majdani ISS megépítéséhez vezető nemzetközi összefogásban való orosz részvétel.

A Pirsz végső összeszerelése és tesztelése a felbocsátása előtt, 2001-ben. (Kép: Roszkoszmosz / NASA)

Eredetileg a Pirsz egy ideiglenes megoldás lett volna, hogy az orosz Szojuz személy- és Progressz teherszállító űrhajók kapcsolódására megoldást nyújtson. A Zvezda központi modul alsó és felső dokkolóhelyeit ugyanis nagyobb orosz modulok csatlakoztatására szánták, nem az űrhajókéra. Így egy harmadik ideiglenes dokkolóhely létrehozásával meg szerették volna könnyíteni az űrhajók forgalmát. Így a Zarja, majd a Zvezda felkerülése után, 2001. szeptember 14-én, világidőben 23:34-kor egy Szojuz-U rakétával Bajkonurból elindult a Pirsz is.

A Pirsz érkezése az ISS-hez 2001. szeptember 17-én. (Kép: NASA)

Megérkezésekor még az volt a terv, hogy a 2006-ban egy sokkal nagyobb dokkolómodul (Универсальный стыковочный модуль, Universal Docking Module, UDM) váltja majd fel, de azt végül törölték. A Pirsz 4,91 m hosszú, 2,55 m átmérőjű volt, belső lakható térfogata 13 m³. Tömege 3,58 tonna. Úgy alakították ki, hogy rajta keresztül az érkező Progressz teherűrhajók üzemanyaggal tudták feltölteni a Zarja és a Zvezda tartályait. Az első űrhajó, amely ide csatlakozott, a Szojuz TM-33 volt 2002 áprilisában. Az első űrséta, amelynek során itt léptek ki az ISS űrhajósai a nyílt világűrbe, 2001. október 8-án volt. Ezen kívül még további 51 külső munka indult és végződött a Pirsz modulnál, a legutolsó 2019. május 29-én.

Az eredetileg 5 évesre tervezett élettartamát túlteljesítve, a Pirsz kis híján 20 éven keresztül sikerrel szolgálta az űrállomás munkáját. Most alkatrészei többsége elizzik a légkörben, az esetleg megmaradó darabok pedig az óceán fenekén végzik.

Az utolsó út kezdete: a Pirsz és a Progressz MSZ-16 eltávolodik az űrállomástól. (Kép: NASA TV)