Űrrepülőgépek: közeleg a vég?
(Rovat: Az űrrepülőgép, Űrpolitika - 2005.06.03 07:51.)

A Columbia katasztrófája és Bush elnök Mars programja óta mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az űrrepülőgépeket hamarosan véglegesen leszerelik. Ezt erősítette meg egy május 20-i interjújában Mike Griffin, a NASA új igazgatója.

Kezdetben csak egy egyszerű, személyzet nélküli modell volt, amit rajongók millióinak levelére a népszerű TV sorozat alapján Enterprise-nak neveztek el, majd amikor 1981-ben az első igaz űrrepülőgép, a Columbia felszállt, megszületett az akkor legmodernebb űrközlekedési eszköz. Addig minden emberes űrrepülés során a teljes űreszköz megsemmisült, csak egy kis visszatérő kapszula maradt meg. Ezzel szemben az űrrepülőgépet száz felszállásra, húsz éves időtartamra tervezték. Az első években minden rendben ment, amíg 1986-ban a Challenger felszállás után felrobbant. A katasztrófa után évekig szüneteltették az űrrepüléseket, míg kiderítették a robbanás okait, és biztonságosabbá tették az indításokat. Többéves sikeres munka, és több magassági rekord (pl. 1990-ben a Hubble pályára állításakor) megdöntése után 2003. február 1-jén újra katasztrófa történt. Miközben a Columbia visszatért, a légkörben megsemmisült. Az űrrepüléseket akkor is azonnal felfüggesztették, és elkezdték vizsgálni a baleset okait.

A vizsgálat során számos technikai és szervezési hiányosságra is fény derült. A vizsgálat eredményeként teljesen felújították a három, még megmaradt gépet (Discovery, Atlantis, Endevour), és számos biztonsági intézkedést is hoztak. Ilyen volt a magasság korlátozás is. Ettől kezdve az űrrepülőgépek nem emelkedhetnek 220 mérföldes (nagyjából 400 km-es) magasság fölé, hogy vész esetén bármikor elérhessék a Nemzetközi Űrállomást. Ennek következtében már (valószínűleg) nem közelíthetik meg a 614 km-es magasságban keringő Hubble űrteleszkópot, így a szervizelés hiányában valószínűleg pár éven belül lassan leáll az űrtávcső.

Eközben George W. Bush amerikai elnök bejelentette Amerika új űrtervét, melynek teljesülése esetén az emberiség eljut előbb a Holdra, később a Marsra. A terv a Holdra való visszatérésen kívül azonban az űrrepülőgépek 2010-es kivonását is tartalmazza. Jelenleg Amerika csak az űrrepülőgépekkel tud embert küldeni az űrbe, míg Oroszország az eredetileg még a szovjet emberes holdprogram számára tervezett Szojuzzal. Az ISS még mindig építés alatt áll, és jelenleg csak az űrrepülőgépekkel folytatható a munka.

A biztonság mellett gazdasági okai is vannak a kivonásnak. Míg egy Szojuz felbocsátása közel 20 millió dollárba, addig az űrrepülőgépek feljuttatása egy nagyságrenddel többe kerül Bár a többi űreszközhöz képest többször felhasználható, valójában a gyorsítórakétákat, a főhajtóműveket és a hővédő csempéket csak jelentős felújítások és egyes fődarabok cseréje után lehet újra használni. A teljes karbantartás többezer ember összesen többéves munkaidejébe kerülhet. Jelenleg a Discovery-t készítik fel a startra, melyet az Űrvilág is figyelemmel kísér. A nyárra tervezett indítás után talán elindulhat az űrrepülőgépek harmadik aranykora.

Mike Griffin, a NASA új igazgatója 2005. május 20-án meglátogatta a Kennedy Űrközpontot, ahol a Disovery felkészítését is végzik. Az újságírók kérdésére megerősítette, hogy a tervek szerint 2010-ben végleg kivonják az űrrepülőgépeket, és az átmeneti időszakról, valamint az Űrállomás befejezéséről részletes tervet dolgoznak ki a nyár végéig.

Az űrrepülőgépek kivonása nem csak a karbantartással foglalkozókra hat ki, hanem a Kennedy Űrközpont egész működésére. Számos feladatot át kell gondolniuk, és sok projektet már most le fognak állítani. A vezetés tisztában van vele, hogy az intézkedések nem lesznek népszerűek, de az új igazgató többször is megerősítette, hogy mindet az eredeti tervek szerint fogják végrehajtani, függetlenül annak támogatottságától. Ha valójában is kivonják az űrrepülőgépeket, akkor az Egyesült Államok több éven át nem lesz képes önerőből embert juttatni az űrbe, így ha az USA továbbra is embert kíván az űrbe juttatni, akkor az oroszoktól kell űrhajót bérelniük. (Noha a Bush-program szerint végleg otthagynák a Nemzetközi Űrállomást, s ezzel valóban a Holdra koncentrálhatnának.) A tanulságok és következmények levonását az Olvasóra bízzuk…

Jakabfi Tamás