A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (1. rész)
(Rovat: Az Űrvilágnak nyilatkoztak, Távoli világok kutatói , A Nap és bolygótestvéreink - 2004.10.31 11:01.)

Beszélgetés Bálint Tiborral, a JPL munkatársával.

Dr. Bálint Tibor magyar származású amerikai mérnök jelenleg a NASA JPL-ben (Jet Propulsion Laboratory, Sugárhajtómű Laboratórium) dolgozik, mint a Marshoz és a külső bolygórendszerhez indítandó jövőbeni missziók főmérnöke. A Vancouverben megrendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson beszélgettünk.

Bálint Tibor a JPL Mission Systems Concepts Section (űrmissziók és rendszereik felépítésével foglalkozó szekció) mérnöke. A Műegyetem elvégzése után előbb az Egyesült Királyságban tanult, majd Kanadában élt. Ezt követően visszatért Angliába befejezni a doktorátusát, majd elvégezte a Nemzetközi Űregyetemet (ISU) Franciaországban. Jelenleg az Amerikai Repülési és Űrhivatallal (NASA) szorosan együttműködő JPL-nél dolgozik a CalTech (California Institute of Technology) munkatársaként. A Kanadában megrendezett konferenciára a JPL küldötteként érkezett, s a jövő Mars- és külső bolygókat kutató szondáinak energiaforrásáról tartott előadást.

A kongresszus kiállítótermében többek között két pavilon hívja fel magára a figyelmet, az egyik az amerikai, a másik az európai emberes Mars-program témája köré szerveződött. A kiállítás helyszíne adta a témát, először a Mars-kutatás jövőjéről beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy a NASA egy-egy űrszonda indítása előtt legalább egy évtizeddel korábban elkezdi tervezni azt. Erre azért van szükség, hogy a beérkezett pályázatok közül kiválaszthassák azokat, amelyek komolyabban érdeklik a NASA-t az adott feladat végrehajtására. Azon pályázók, akik az első fordulón túljutottak, részletes terveket készítenek, amelyek közül a NASA kiválasztja a megvalósításra érdemes programot, esetleg programokat. Ezután kezdődik a feladatok szétosztása, és jó esetben körülbelül négy évvel az indítás előtt már mindenképpen megkezdődik az építkezés, természetesen az állandó tesztelésekkel.

Kérdésemre, miszerint milyen alapkritériumok döntenek a pályázat témaköréről, mitől függ, hogy a következő évtizedben milyen célokat próbál a NASA megvalósítani, Bálint Tibor elmondta, hogy minden indítandó űrszonda alapvetően két csoportra osztható, és ez nem elsősorban a vizsgálandó égitest. Az egyik csoport a technológiai űrszondáké, azon űreszközöké, melyek alapvetően új, a világűrben még ki nem próbált (vagy csak néhány műholdon tesztelt) újításokat valósítanak meg. Erre az egyik legismertebb példa a Deep Space-2 szonda, ami az első, ionhajtóművel irányított űrszonda volt. Az európaiak hasonló kísérleten dolgoznak a Hold felé tartó SMART-1 esetében. Az űrszondák másik fő csoportja a tudományos szondáké. Az egyik legérdekesebb célégitest számukra a Mars, és Bálint Tibor maga is leginkább ezeken a szondákon dolgozik.

A Mars felderítését tekintve négyféle tudományos cél szerepel a repertoárban, s ezek vezérlik egy-egy Mars-szonda küldetését is. Az egyik legfontosabb ezek közül az egykori, netán még mindig létező élet keresése, a másik az időjárás megismerése, a harmadik a geológia felmérése. A negyedik csoportba az emberes küldetést előkészítő űrszondák tartoznak. Utóbbi csoport igen furcsán kezelhető a NASA-n belül, hiszen míg az automatákkal történő kutatás a JPL feladata, addig az emberes repülések a Johnson Űrközpont (JSC) ellenőrzése alá tartoznak. Mindez azt mutatja, a technika fejlődésével és az idő előrehaladtával egyre közelebb kerül egymáshoz a két, ma még szinte teljesen szeparált terület, az űrszondás űrkutatás és az űrhajózás – mutat rá a magyar származású főmérnök.

Az Űrvilág olvasói már részletesen olvashattak a jövőben tervezett európai Mars-szondákról. Bálint Tibor az amerikai terveket firtató kérdésünkre elmondta, jelenleg négy amerikai űrszonda dolgozik a Mars térségében, az 1996-ban indított Mars Global Surveyor és a 2001-ben indított 2001 Mars Odyssey keringőegységek, valamint a Mars felszínét kutató két felfedező rover (MER), a Spirit és az Opportunity. (Emellett az Európai Űrügynökség Mars Express keringő űrszondája tanulmányozza még a Mars felszínét.)

A beszélgetés második részében a jövőben indítandó Mars-szondákról lesz majd szó, de kitérünk a Jupiter-kutatással kapcsolatos jövőbeli amerikai tervekre, és a nemzetközi együttműködés nehézségeire is.