Hajózási útvonalak északon
(Rovat: Biztonságos közlekedés, Környezetünk védelme - 2013.03.01 07:15.)

Az ESA műholdja, amelyet a tengervíz sótartalmának és a föld nedvességtartalmának mérésére készítettek, alkalmas az északi-sarkvidéki tenger jégvastagságának mérésére is.

Ezzel az európai SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity) földmegfigyelő holdon repülő passzív mikrohullámú radiométer adatainak egy új gyakorlati alkalmazása válik lehetővé. Német kutatók az elmúlt tél végén készítették az alábbi jégvastagsági térképet Oroszország északi partvidéke mellett, a Laptyev-tengerről, ahol az ún. északkeleti átjáró halad. Ez az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő hajózási útvonal, amely a sarkvidéken felerősödő jégolvadás miatt az elmúlt években egyre inkább megnyílik a nagy óceánjárók előtt.

A jégtakaró vastagsága a Laptyev-tengeren, 2012. április 20-án, a sarkvidéki tél végén. A színskála 50 cm-es vastagságig mutatja az értékeket. A műholdas mérések kalibrálása érdekében a kutatók 2012-ben több helikopteres repülést végeztek a Laptyev-tenger fölött, ezeknek az útvonalát mutatják a fekete vonalak. (Kép: Lars Kaleschke, KlimaCampus, Hamburg University)

Pályája miatt a műhold alkalmas akár napi szinten hasonló, nagy területre vonatkozó térképek elkészítésére, amik megmutatják, hogy épp merre a legvékonyabb a jég. Ezt az információt azután fel lehet használni az ideális útvonalak megtervezésére, amivel a hajózási társaságok megtakarításokat érhetnek el. A kisebb energiafogyasztás miatt a környezet terhelése is csökken.

A még nem is olyan távoli múltban a Laptyev-tengert októbertől július végéig olyan vastag jég borította, hogy hajózásra alkalmatlan volt: legfeljebb az év két hónapjában, augusztusban és szeptemberben lehetett használni. Már 2011-re annyira visszahúzódott a jég, hogy július harmadik hetétől kezdve összesen 33 óceánjáró szelte át a sarkvidéki vizeket. A hajózási vállalatok úgy tekintenek az északkeleti átjáróra, mint az Európa és Ázsia közti rövid – olcsóbb és gyorsabb – tengeri útvonalra. A hollandiai Rotterdam kikötőjéből például a japán Yokohama mintegy 3800 tengeri mérfölddel kevesebb hajózással is elérhető így, mint a hagyományos, a Szuezi-csatornát és az Indiai-óceánt útba ejtő útvonalon.