Vonatfékek és űrkutatás
(Rovat: Biztonságos közlekedés, Új eszközök és anyagok - 2014.02.12 07:15.)

A német szövetségi vasúttársaságnál olyan automatikus műszert használnak a pneumatikus fékberendezések ellenőrzésére, amelynek kifejlesztése az űreszközök légköri visszatérésével kapcsolatos korábbi kutatásokra vezethető vissza.

Megfelelően működő fékek nélkül nincs biztonságos vasúti közlekedés. A vonatok fékberendezéseit ezért rendszeresen tesztelni kell. A német vasutaknál (Deutsche Bahn, DB) ezt a feladatot napi szinten egy olyan technológiával végzik, amely végső soron űrkutatási eredetű. Ez tehát egy újabb példa arra, hogy a valamikor űrcélból megalkotott módszerek és technológiai megoldások – mintegy hasznos melléktermékként ” sokszor alkalmazást találnak egészen más területeken is.

(Kép: Deutsche Bahn AG / U. Miethe)

A fontos rutinellenőrzést végző vasutasok csatlakoztatják a mérőműszert a pneumatikus fékberendezéshez, kiválasztják a vonat típusát, a többi már automatikusan zajlik egy speciális érzékelő és a számítógép segítségével. A berendezés megállapítja, hogy a fékek rendben vannak-e, vagy netán szökik-e valahol a sűrített levegő a rendszerből. Az műszer lelkének, az érzékelőnek a fejlesztése több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött a Hyperschall Technologie Göttingen (HTG) nevű német cégnél. A feladatuk az volt, hogy hiperszonikus szélcsatornában vizsgálják a légkörben visszatérő űrkapszulák aerodinamikai tulajdonságait. Itt akár a hangsebesség kilencszereséig tudnak szimulációkat végezni. A megbízó az európai (ESA) és német (DLR) űrügynökség volt, számukra az Express és Mirka nevű visszatérő űrjárművek modelljeit kellett vizsgálni.

Hiperszonikus szélcsatorna. (Kép: HTG)

A kísérletekhez ki kellett fejleszteni rendkívül pontos áramlásmérő szenzorokat. Ezek segítségével valójában mérésekkel tudják igazolni azokat a bonyolult elméleti aerodinamikai számításokat, amelyekkel a nagy sebességgel a sűrű légkörbe lépő űreszközök viselkedését próbálják előre jelezni. Az áramlásmérők sikerére egy másik vállalat is felfigyelt, amelynek épp problémái adódtak a kereskedelmi forgalomban kapható érzékelőkkel. Így került az HTG fejlesztése végül a vasutasok kezébe.

A német-japán fejlesztésű visszatérő egység, az Express (EXPeriment REentry Space System). (Kép: Weebau)