Működő vulkán a Titanon?
(Rovat: Cassini, A Nap és bolygótestvéreink , Távoli világok kutatói - 2005.06.14 08:44.)

A NASA Cassini szondájának mérései alapján európai és amerikai kutatók egy olyan alakzatot véltek felfedezni a Szaturnusz óriásholdján, amely vulkán lehet. Talán a légköri metán eredetében is fontos szerepet játszhat a kriovulkanizmus a Titanon.

A Nature legújabb, június 9-i számában egy furcsa alakzatot a Titan óriásholdon aktív vulkánnak neveznek. A felfedezés nyomán a kutatók máris eddigi elméleteik revízióját fontolgatják. Mostanáig az volt az uralkodó elképzelés, hogy az hold sűrű légkörében levő metán főleg az ebben a vegyületben gazdag felszíni tengerekből származik. Most valószínűbbnek gondolják, hogy a metán utánpótlása lassan szivárog a mélyből.

A legújabb adatok szerint úgy tűnik, hogy – legalábbis állandó jeleggel – nincsenek nagy kiterjedésű tengerek, tavak a Titanon. (Az európai Huygens leszállóegység képein is csak a folyók, partvonalak nyomát lehetett felfedezni, ami azért a folyadék időszakos jelenlétét valószínűsíti.) Van viszont vulkán. Legalábbis ennek tűnik az a 30 km-es alakzat, amelyet a Cassini mérései alapján azonosítottak. (Látható fényben a sűrű felhőzet miatt nemigen látni a Titan felszínét.) A képződmény két alkalommal is kivehető volt, állandónak tűnik.

A Szaturnusz első műholdja, a Cassini amerikai űrszonda még 2004. október 26-án, amikor 1200 km-re megközelítette a Titant, érdekes közelképet készített róla. A szakemberek először azt gondolták, hogy a világos területek „szárazföldek”, azaz szilárd felszínűek, a sötét részek pedig folyékony felületek, metánóceánok, tavak, folyók. Ma ezt az elképzelést egyre inkább elvetik. Az alábbi globális Titan-képen azonban találtak egy különleges alakzatot, amelyet a formája alapján „Csigának” neveztek el.

A Cassini űrszonda tavaly óta többször megközelítette a Titant és a Csiga-alakzatot is sokat vizsgálták a látható, az infravörös és a rádióhullám-tartományban készült mérések alapján. Egy 26 fős, neves európai és amerikai szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport azt a következtetést vonja le a Nature-ben: lehetséges, hogy a „Csiga” egy 30 kilométer átmérőjű jégvulkán. A fenti kb. 2-4 kilométer felbontású infravörös betétképen mindenesetre maga a „Csiga” meglehetősen fényes, azaz a környezetéhez képest igen meleg.

Az eredményről Tudomány rovatában az Origo is részletesen beszámol magyarul. A Szaturnusz körül keringő Cassini szonda legközelebb július 2-án közelíti meg a bolygót. A felfedezés megerősítése ezután remélhető.

Horváth András - Frey Sándor