A Cassini szinte a Titan légkörében
(Rovat: Cassini - 2010.06.23 08:30.)

Az űrszonda a hold felszíne fölött mindössze 880 km-rel haladt el, hogy kiderítse: van-e a Titannak saját mágneses tere.

A legnagyobb megközelítésre magyar idő szerint június 21-én 4:45-kor került sor. (Az időpont a jelek földi vételére vonatkozik. A Cassini–Föld távolság miatt az egyirányú kommunikáció 78 percet vesz jelenleg igénybe.) A NASA szakemberei három és fél éve tervezték ezt a manővert, mintegy 5000 (!) munkaórát áldozva rá, kényesen egyensúlyozva a kockázatok és a potenciális tudományos haszon között. A kis távolságra azért volt szükség, hogy az űreszköz rövid időre a Szaturnusz óriásholdjának az ionoszféráján belülre kerülhessen. A fedélzeti magnetométer így detektálhatta a Titan esetleges saját mágneses terére utaló jeleket, a Szaturnusz mágneses terének hatásaitól nem zavartatva.

A veszély abban állt, hogy a nagy sebesség (több mint 21 ezer km/h) miatt a mégoly ritka felsőlégkör is fékező erőt fejthetett ki az űrszondára. Ezért a Cassini felmelegedését megelőzendő, előzetesen részletes számításokat kellett végezni, s a szonda testét is úgy állítani, hogy a lehető legkisebb keresztmetszetet mutassa a haladás irányában. Az előző napon izgalmat okozott, hogy a megnetométertől hibajelzés érkezett, ezért a berendezést újra kellett indítani – a művelet rendben megtörtént.

Ez volt a 2004 óta a Szaturnusz rendszerében keringő Cassini 71. Titan-megközelítése, az eddigi legszorosabb. (Fantáziaképek: NASA / JPL-Caltech)

A Titan melletti elhaladás sikerrel járt. A légkör felső része a vártnál kicsit sűrűbbnek bizonyult, ezért az orientáció tartására szolgáló hajtóműveknek a tervezettnél többet kellett működniük. A mágneses mérések kiértékelésére természetesen még várni kell. Ha valóban van a Titannak mágneses tere – amit eddig a Voyager-1 és a Cassini kb. 950 km-es megközelítései alkalmával nem sikerült kimutatni –, akkor abból fontos következtetéseket lehet levonni az égitest belső felépítésével kapcsolatban. A globális mágneses térhez olvadt fémes mag és dinamómechanizmus szükséges.