Kiszáradt folyómederben jár a Curiosity
(Rovat: Curiosity - 2012.09.28 12:15.)

A marsjáró kavicsokat rejtő kőzetet talált, ami az elképzelések szerint csak egy egykori, méghozzá nem is ideiglenes vízfolyásban keletkezhetett.

A Gale-krátert nem véletlenül választották célpontnak a NASA nagyméretű, önjáró marsi laboratóriuma számára. A Curiosity leszállóhelyéről korábban, a Mars körüli pályáról készített felvételek olyan hordalékkúpot találtak, amelyhez hasonlókat a Földön folyók alakítanak ki. A mostani helyszíni felfedezés egy újabb mozaikdarabka, amely beleillik az elképzelésbe. Egyúttal fényesen igazolja, hogy a kutatási terep megválasztása helyes volt. Az augusztus elején a Marsra érkezett Curiosity, miután fedélzeti műszereinek tesztelésén már szerencsésen túljutott, a leszállóhelyétől útban van egy Glenelg nevű alakzat felé, ahol a várakozások szerint egyszerre többféle kőzetet is vizsgálhat majd. Mostani felfedezését menet közben tette, amikor kőzetkibúvásokat vizsgált meg közelről.

A Gale-kráter pereménél található hordalékkúp (az angol feliraton: alluvial fan) a helyszíni jelek szerint is vízfolyásos eredetű lehet. Ez a hamis színezésű kép a domborzat mellett a felszín anyagának eltérő hőtároló képességét ábrázolja. (Kép: NASA / JPL-Caltech / ASU)

A kőzetbe ágyazott kavicsok alakja mindenképpen erózió nyomaira utal, amit a szél nem, csak a víz hozhatott létre. A Mars felszínén most először sikerült ilyen konglomerátumot megfigyelni. A gyors értékelés után a kavicsok mérete és elhelyezkedése alapján már nem csak egyszerűen azt állíthatják, hogy ott valaha vízfolyás volt, de azt is meg lehet becsülni, hogy milyen mély és milyen gyors volt az a bizonyos vízfolyás. A mélységre vonatkozó becslés azt mondja, hogy a víz bokáig vagy akár fenékig ért – volna, ha valaki beleállt volna... A folyás sebessége 1 m/s körüli lehetett, és ahhoz, hogy a kavicsokat így lekerekítse, meglehetősen hosszú időn – legalább évezredeken – át fenn kellett maradnia.

A Curiosity által lefényképezett egyik, Link nevű közetkibúvás a Marson (balra), és egy hasonló földi, kavicsokat tartalmazó konglomerátum, ugyancsak egy kiszáradt folyómederből (jobbra). (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / PSI)