Szerves anyag is, meg nem is
(Rovat: Curiosity - 2012.12.05 07:15.)

A Curiosity világképformáló felfedezésére – ha lesz ilyen – még türelmesen várnunk kell.

Az elmúlt napokban főképp a sajtó által gerjesztett felfokozott várakozások ellenére (egyelőre?) nem találtak olyasmit a Curiosity által először tüzetes elemzésnek alávetett marsi anyagmintában, ami a jövőben bekerülne a történelemkönyvekbe. Ennek ellenére az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) most zajló konferenciájára időzített új, hétfői bejelentésekből nyilvánvaló, hogy a marsjáró egyik fő fedélzeti műszere, a SAM (Sample Analysis at Mars) fantasztikus dolgokra képes.

A 4 cm széles lapáttal történt mintavételek közül kettőnek a helye, a rover által azóta már hátrahagyott Rockenst (Sziklafészek) területen. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS)

A SAM-et úgy építették meg, hogy akár nagyon kis mennyiségben is ki tudjon mutatni szerves anyagot a marsi talajmintákban. Mai tudásunk szerint ilyesmit mindenképp kellene találnunk, ha azt akarjuk igazolni, hogy a szomszédos bolygó története során valamiféle, a földihez hasonló életet hordozott. Nos, az első talajminta elemzése során akadt ugyan szerves anyagra, például nyomokban klórmetánra utaló jel. A NASA kutatói biztosak abban, hogy a molekulákban levő klór marsi eredetű, de a szénről nincsenek meggyőződve. A szénvegyületet keletkezhetett a vizsgálati eljárás közben is, s egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy a szén még a Földről hozott szennyeződés lehetett. Egyértelmű eredményekhez még egy sor további elemzésre lesz szükség. Először be kell bizonyítani, hogy a szén marsi eredetű, aztán azt is ki kell zárni, hogy az nem kívülről, a világűrből becsapódott kis égitest(ek) közvetítésével került oda. Ha mindez igazolódik, csak utána lehet elkezdeni gondolkodni az esetleges biológiai eredetről.

Ettől eltekintve a SAM-be került legelső talajminta (sorrendben az ötödik lapátra való anyag egy része) nem okozott nagy meglepetést, összetétele megfelelt annak, amit a korábbi marsi leszálló egységek találtak a bolygó más tájain. Perklorát jelenlétére például először a Phoenix mérései utaltak, a Mars északi sarkvidéke közelében. A kutatók szándékosan olyan helyről vették a Curiosity első mintát, ahol a finom szemcsés anyaggal borított felszín kinézete szokványos volt.