Nem lesz könnyű az a Mars-utazás...
(Rovat: Emberes Mars-utazás? - 2014.06.07 08:15.)

Egy amerikai szakértői bizottság elemzése szerint igencsak kétséges, hogy a NASA az évszázad közepéig embereket juttasson a Marsra.

A minap nyilvánosságra hozott, 285 oldalas jelentést az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács (National Research Council, NRC) emberes űrrepülésekkel foglalkozó bizottsága jegyzi. Munkájukat az amerikai Kongresszus felkérésére végezték, és nem kapkodták el. A felkérés ugyanis még 2010-re nyúlik vissza. A tanulmány fő megállapítása, hogy ha az amerikai űrhivatal, a NASA a jelenlegi tervei szerint halad, s főleg ha nem kap jelentős, hosszú időn át növekvő költségvetési – és ami ezt feltételezi, ciklusokon átívelő politikai – támogatást, akkor a belátható jövőben biztosan nem fognak űrhajósokat küldeni külső bolygószomszédunkra. A sikernek további feltétele még, hogy szélesítsék a nemzetközi összefogást, beleértve Kínát is, és ösztönözzék a magánszféra bevonását. A Kínával való együttműködésről az amerikai politika jelenleg hallani sem akar, azt jogszabályok egyenesen tiltják, ezért különösen figyelemre méltó a bizottság álláspontja.

A bizottság elismeri, hogy hosszú távú célnak kézenfekvő a Mars emberekkel való meghódítása. Ha közvetlen kozmikus környezetünkbe, idegen égitestekhez szeretnénk embereket küldeni, akkor technikailag szóba jöhet természetesen a Hold (ott már jártak az Apollo program űrhajósai), a Föld pályáját megközelítő kisbolygók, a Mars holdjai, valamint maga a Mars bolygó. Ennél távolabbi célpontok a jelen és a belátható jövő technológiai színvonalán és reális pénzügyi keretek között egyszerűen nem érhetők el emberekkel. Így tehát nem is olyan széles a választék, és közülük kétségtelenül a legnagyobb kihívás a Mars felszínén való landolás. Ennek megoldása műszakilag minden eddiginél összetettebb és kockázatosabb, s pénzügyi és szervezési szempontból sem egyszerű. Bár az űrkutatást, az űrrepülést, és ezen belül a Marsra való utazás tervét a közvélemény általában véve támogatja, ez nem feltétlenül vonatkozik arra az esetre, ha a költségvetést jócskán megnövelnék.

A jelentés tartózkodik attól, hogy konkrét programokat előnyben részesítsen, de a Holdra való visszatérést tartja a legmegfelelőbb „ugródeszkának” egy majdani Mars-utazáshoz. Egy ilyen kísérlet feltehetően nagyobb figyelmet kapna, a közvélemény támogatását is elnyerné, és a nemzetközi partnereket könnyebb volna bevonni. Ebből a szempontból az Obama-kormányzat által jelenleg favorizált megoldás, egy földközeli kisbolygó befogása, idevontatása, majd űrhajósokkal való meglátogatása nem tűnik olyan kedvezőnek.

A bizottság tagjai elismerik, hogy a Mars-utazás egy szükséges lépés, óriási ugrást jelentene az emberiség számára, és bíznak benne, hogy meg is valósul. Szerintük azonban egyetlen lehetséges mód van arra, hogy ezt a célt elérjék: a NASA erre szolgáló költségvetését folyamatosan, több évtizeden át, minden évben az inflációt jóval (legalább 5%-kal) meghaladó mértékben kell növelni. Bármilyen Mars-programról is beszélünk, ha a finanaszírozása nem biztosított, nem fog megvalósulni. Ez megköveteli, hogy nemzeti egyetértés legyen az ügyben, a támogatás kormányváltásoktól függetlenül is hosszú távon fennmaradjon. (A NASA közelmúltbeli helyzetét, a sűrű koncepcióváltásokat tekintve ez nem tűnik egyszerűnek.)

Néhány számadat a pénzügyekről. A Nemzetközi Űrállomás összes költsége mintegy 150 milliárd dollár, beleértve az összeszerelésére küldött űrrepülőgépek útjait is. Ez a költség három évtizedre oszlott szét. Az NRC bizottságának becslése szerint a Marsra eljutni ennél minimum kétszer, de talán négyszer többe kerülne. Ez 75-150 (!) nagyszabású automata űrszondás küldetés árát teszi ki, mint amilyen például a Curiosity rover a Marson, vagy a Cassini-szonda a Szaturnusz körül. Ha a NASA költségvetése csak a várható infláció mértékében növekedne évről évre, és a Mars-utazás 400 milliárd dollárba kerülne, a legkorábbi becsült időpont 2060, mire a program révbe érhetne. Más megközelítésben, ha 2050 előtt oda szeretnénk érni, akkor a műszaki megvalósíthatóság mellett a másik feltétel, hogy az egész ne kerüljön többe 220 milliárdnál.