Utazás a Marsra: álom vagy realitás? (1. rész)
(Rovat: Emberes Mars-utazás? - 2020.04.09 06:15.)

Az első komoly tervet Wernher von Braun Das Marsprojekt címen publikálta 1952-ben.

Wernher von Braun publikálta először a Mars-utazás lehetőségét, 1952-ben németül, majd 1953-ban angolul

Azóta számos más vízió is napvilágot látott, de némi túlzással megállapíthatjuk, hogy ezek az elképzelések, ahogy jöttek, úgy el is mentek. A 21. század első két évtizede már bizonyosan anélkül fog leperegni, hogy az első ember a vörös bolygóra tette volna a lábát. De valósággá válhat-e a következő két évtizedben a nagy álom? A válasz megadása előtt gondoljunk vissza az Apollo-program tapasztalataira, arra a figyelmeztetésre, hogy még egy nagyon sikeres terv sem folytatódhat, ha a kezdeti cél elérése a végcélt is jelenti. Az utolsó három Holdra szállást törölték, és nem épültek meg a tervezett ottani bázisok sem. A nagyszerű és gondosan felépített technikai képesség is elenyészett.

Wernher von Braun a Mars-rakéta részleteit magyarázza. Figyelemre méltó, hogy a 4. fokozat egy szárnyas leszállóegység

Miért a vörös bolygó?

A Naprendszernek az élet három alapvető feltételét – oxigén, megfelelő hőmérséklet és folyékony halmazállapotú víz – biztosító és kialakulására alkalmas zónájában szülőbolygónkat leszámítva két égitest kering. A Naphoz legközelebbi Merkúr túl forró, a Vénuszon pokoli a környezet, 90 atmoszféra nyomás, 450 ˚C hőmérséklet uralkodik, és savas eső esik. (Az oda leszállt Venyera szondák csak percekig működtek.) A gázok alkotta óriásbolygók némelyik holdját leszámítva tehát a Mars az egyetlen Naprendszeren belüli hely, ahol számítani lehet életformákra. Az emberiségben régóta él a vágy, hogy hozzánk hasonló társakra leljen, lehetőleg a Földhöz közel, de az automata űrszondák, „felderítő laboratóriumok” egyelőre nem jutottak perdöntő eredményre. Pontosabban azok alapján a magasabb rendű élet teljes bizonyossággal kizárható a Naprendszeren belül. A több mint öt évtized alatt megszerzett információk alapján a Vénuszt, mint célt már elvetették, az emberiség által elérhető első planétaként csak a Mars maradt. Felszínén a földihez hasonló (bár gyengébb) a gravitáció, hasonló a marsi nap hossza, van atmoszférája, fagyott állapotban található víz és szén-dioxid is.

Először a Viking szondák kutatták az élet jeleit a Marson, 1976-ban. A vizsgálatok után voltak olyan eredmények, amelyek alapján a szakemberek nem tudták eldönteni, hogy élet- vagy kémiai folyamatok zajlottak-e le. (Kép: NASA)

Hogyan jutunk oda?

Ha a Földről egy másik égitestre akarunk repülni, akkor űrhajónkkal olyan kiszámított pontot kell megcélozni, ahová akkor érünk, amikor a célnak kijelölt égitest éppen odaér. Egy picit mélyüljünk el az égi mechanikában, de bonyolult matematikai számítások nélkül. Alapvető szabályként leszögezhetjük, hogy a magasabb pályához (a Földtől kijjebb, a Naptól távolabb) alacsonyabb sebesség, az alacsonyabb pályához (a Földtől beljebb, a Naphoz közelebb) magasabb sebesség tartozik. Tehát bolygónk (29,8 km/s) megközelíti, utoléri, majd lehagyja a Marsot (24,1 km/s). Amikor a két égitest pontosan egy vonalba ér, azt nevezzük oppozíciónak, vagy szembenállásnak. (A Mars pályájának viszonylagosan nagy lapultsága miatt akár 55–60 millió km-re is megközelítheti a Földet.)

Mikor kell tehát az űrhajónknak elindulnia, hogy a legkönnyebben eljusson a célig? A megfelelő helyzet idején, pontosabban mielőtt a két bolygó éppen elhaladna egymás mellett. Ekkor mérhető a lehetséges legkisebb úttávolság. Nem szabad elfelejteni, hogy űrhajónk mozgása lassul, és a pályájának legtávolabbi pontjától (afélium) elindulna visszafelé, ha nem történne más erőhatás (pl. fékező manőver). Sem sietni, sem késni nem lehet, mert a korlátozott hajtóanyag-mennyiség komolyabb manőverekre nem elegendő. Ha sikerül az űrrandevú, akkor űrhajónk fékezéssel állhat Mars körüli pályára, és a feladattól függően az űrhajósok maguk dönthetnek a leszállásról vagy a pályán maradásról.

Egy lehetséges Mars-utazás időbeli vázlata. A start napján – 2033. április 23-án – lenne a szerző 83 éves...

Volt olyan NASA-elképzelés, hogy az Apollo–8 holdrepülésének (1968) ötvenedik évfordulóján az új Orion űrhajóval tisztelegnek a vörös bolygó körül. Az Obama-adminisztráció azonban megkurtította a NASA költségvetését (is), melynek következtében a Mars-utazás lehetősége ismét a távolabbi jövőbe tolódott.

(Folytatjuk!)