Európaiak az Orionban
(Rovat: Európa igáslovai a világűrben, Orion, Ares, SLS - 2013.01.22 07:15.)

Hivatalos formába öntötték az ESA és a NASA megállapodását, amelynek értelmében az európaiak szállítják az épülő amerikai Orion űrhajó egyik példányának kiszolgálóegységét.

Az elképzelés az Európai Űrügynökség (ESA) legutóbbi miniszteri értekezletén, tavaly novemberben vált komollyá. A múlt héten megkötött megállapodás egyelőre egy Orion űrhajóhoz való hozzájárulásról szól. Az EM-1 (Exploration Mission-1) jelű repülés 2017-ben várható, a jelenleg fejlesztés alatt álló amerikai SLS (Space Launch System) hordozórakéta bemutatkozásakor, természetesen még emberi utas nélkül. (Nem ez lesz a legelső Orion, az az EFT-1 jelű tesztpéldány már 2014-ben Föld körüli pályára kellene álljon, egy Delta-4 rakétával.) Az EM-1 során az Orion űrhajó megkerüli a Holdat, majd 11 km/s sebességgel belépve a légkörbe, visszatér a Földre. Az európai gyártású műszaki kiszolgálómodul az ATV (Automated Transfer Vehicle) teherűrhajónál már a gyakorlatban bevált megoldásokon alapul. Ezekkel a teherszállításokkal járul hozzá 2008 óta az ESA a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fenntartásához. Az ATV-k sorozata öt űrhajó után, 2014-ben befejeződik majd.

Az Orion szerkezetének vázlata, középen az európai kiszolgálóegységgel (ESA service module). (Kép: NASA)

Az Orion űrhajó többi alapvető részegységének – például a személyzet elhelyezésére szolgáló modulnak, az egységeket összekapcsoló adaptereknek és a rakétahajtóműveknek – a kifejlesztése a NASA feladata marad. A kiszolgálómodul közvetlenül a személyzeti modul mögött kap helyet. Feladata az elektromos energiával, vízzel és levegővel való ellátás, a hőmérséklet-szabályozás, az űrhajó manőverezése. Egyelőre nem született döntés arról, hogy az ATV-n alapuló kiszolgálóegységeket későbbi Orion űrhajókban is használják-e, de az ESA minden bizonnyal a 2021-ben már űrhajósokkal startoló Orionhoz (EM-2) is szállít részegységeket. A folytatás az új típusú együttműködés sikerességén múlik.