Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Európai mozaik – 2022. december Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Rakéták és rakományuk Az Isar Aerospace és a Német Űrügynökség a decemberi Német Kisműholdas Konferencián jelentette be, hogy megegyeztek az Isar második rakétastartjának rakományában. A Spectrum nevű hordozóeszköz (képünkön) második példánya a norvégiai Andøyából startolva végezheti az alacsony (LEO) pályára indítást, legkorábban 2023 végén vagy 2024 elején. Az ország űrügynöksége a nyerteseket egy olyan nyílt pályázat keretében választotta ki, melyen nem csak német, hanem európai jelentkezők is részt vehettek. A verseny eredményeként európai intézetek, diákcsoportok, kis- és középvállalatok indíthatják kisméretű űreszközeiket a világűrbe, mintegy 150 kg össztömegben. Az összesen 19 „hasznos teher” Ausztriából, Bulgáriából, Finnországból, Németországból, Spanyolországból és Norvégiából érkezik.
Az Európai Unió és az Arianespace még november 29-én, míg az ESA és az Arianespace két héttel később írt alá egy-egy keretszerződést összesen öt Sentinel műhold indításáról. Ennek értelmében a Sentinel-1D, -2C, -3C és a Copernicus Anthropogenic Carbon Dioxide-A és -B (COM-A és COM-B) műholdak Vega-C rakétákkal kerülhetnek pályára 2024, 2025 és 2026 folyamán. Mint az ismert, az Arianespace (az EU és az ESA nyomására) igyekszik felpörgetni az Ariane-6 és a Vega-C gyártását – bár azt nem lehet mondani, hogy túl nagy sikerrel. A gyorsítási igény oka természetesen az, hogy az ukrajnai orosz agresszió egyik következményeként Kourou-ból immár nem lehetséges Szojuz rakéták indítása. A szerződésben említett első két pályára állítandó műhold a Sentinel-2C és az -1D lehet. Ezek legkorábban 2024 közepén, illetve második félévében startolhatnak. Az utolsó két műhold (COM-A és B) 2025-ben, illetve 2026-ban kerülhet Föld körüli pályára.
Mint az olvasóink előtt ismert, a Sentinel-1A 2014 óta van Föld körüli pályán, míg „testvére”, a Sentinel-1B 2016-ban startolt. Ez utóbbi azonban már nem üzemel, ezért pótolni kell. E célból 2023 első felében állhatna pályára a Sentinel-1C egy Vega-C-vel. Legalábbis november utolsó napján még ez volt a terv. Az, hogy ezt és a további Vega-C indításokat hogyan befolyásolja, és mennyire késlelteti a decemberi Vega-C startkudarc, majd kiderül a jövőben… És persze egyelőre az sem tudható, hogy mikor indul el végre az első Ariane-6, valamint hogy a bemutatkozó repülés hogyan végződik. Az viszont tudható, hogy a jelenleg szolgálatban álló Ariane-5-ből már csak két darabot gyártottak le…
Az ESA korábban javasolta, hogy európai fejlesztőcsoportok tegyenek javaslatokat ingyenesen indítandó „potyautasokra” az Ariane-6 bemutatkozó repülésén. Az egyik győztes egy olyan csoport volt, mely az űrügynökségnél tevékenykedő pályakezdőkből, illetve gyakornokokból áll. A magukat Young Professionals néven nevező csoport javaslata a Young Professional Satellite (YPSat) űreszköz volt. Ez nem más, mint egy 50 cm magas berendezés, melynek tetején két kamerát helyeznek el, és a kamerák képeit majd továbbítják a Földre. A kísérlet célja az Ariane-6 rakéta orrburkolat-leválasztásának, illetve a műholdak indításának a „közvetítése”, de az eszköz majd méri a mágneses teret is a rakéta pályája mentén. (Az ESA fotóján Vedant Paul gyakornok egy előzetes összeállítást ellenőriz a rázópadon. A két kamera felül látható.)
Űrpolitika
December közepén az Európai Űrügynökség (ESA) két új igazgatót nevezett ki. Új munkakörüket mindketten 2023-tól töltik be. Carole G. Mundell a jövőben az ESA tudományos igazgatója, míg Dietmar Pilz technológiai, műszaki és minőségbiztosítási ügyekért felelős igazgató lesz.
Dietmar Pilz doktori (PhD) címét és diplomáját is villamosmérnökként szerezte. Mintegy 23 éve dolgozik a repülő- és űriparban Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában és Németországban. (Pályakezdő kutatóként még az Egyesült Államokban is tevékenykedett a Rockwell Scientificnél.) Az utóbbi években az Airbus Defence and Space-nél töltött be különböző beosztásokat. Volt a rakományok és életfenntartó rendszerek, az EO/tudományos/felfedező eszközök, vagy épp az AstroBus projekt vezetője. Új pozíciója kedvéért az Airbus friedrichshafeni részlegének vezetői és (egyben) az űrtechnikai műszaki vezetői pozícióját adja fel.
| |||
|