Európai mozaik – 2022. december
(Rovat: Európa igáslovai a világűrben, Európai űrpolitika - 2023.01.01 07:15.)

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Rakéták és rakományuk

Az Isar Aerospace és a Német Űrügynökség a decemberi Német Kisműholdas Konferencián jelentette be, hogy megegyeztek az Isar második rakétastartjának rakományában. A Spectrum nevű hordozóeszköz (képünkön) második példánya a norvégiai Andøyából startolva végezheti az alacsony (LEO) pályára indítást, legkorábban 2023 végén vagy 2024 elején. Az ország űrügynöksége a nyerteseket egy olyan nyílt pályázat keretében választotta ki, melyen nem csak német, hanem európai jelentkezők is részt vehettek. A verseny eredményeként európai intézetek, diákcsoportok, kis- és középvállalatok indíthatják kisméretű űreszközeiket a világűrbe, mintegy 150 kg össztömegben. Az összesen 19 „hasznos teher” Ausztriából, Bulgáriából, Finnországból, Németországból, Spanyolországból és Norvégiából érkezik.

Az Európai Unió és az Arianespace még november 29-én, míg az ESA és az Arianespace két héttel később írt alá egy-egy keretszerződést összesen öt Sentinel műhold indításáról. Ennek értelmében a Sentinel-1D, -2C, -3C és a Copernicus Anthropogenic Carbon Dioxide-A és -B (COM-A és COM-B) műholdak Vega-C rakétákkal kerülhetnek pályára 2024, 2025 és 2026 folyamán. Mint az ismert, az Arianespace (az EU és az ESA nyomására) igyekszik felpörgetni az Ariane-6 és a Vega-C gyártását – bár azt nem lehet mondani, hogy túl nagy sikerrel. A gyorsítási igény oka természetesen az, hogy az ukrajnai orosz agresszió egyik következményeként Kourou-ból immár nem lehetséges Szojuz rakéták indítása. A szerződésben említett első két pályára állítandó műhold a Sentinel-2C és az -1D lehet. Ezek legkorábban 2024 közepén, illetve második félévében startolhatnak. Az utolsó két műhold (COM-A és B) 2025-ben, illetve 2026-ban kerülhet Föld körüli pályára.

Mint az olvasóink előtt ismert, a Sentinel-1A 2014 óta van Föld körüli pályán, míg „testvére”, a Sentinel-1B 2016-ban startolt. Ez utóbbi azonban már nem üzemel, ezért pótolni kell. E célból 2023 első felében állhatna pályára a Sentinel-1C egy Vega-C-vel. Legalábbis november utolsó napján még ez volt a terv. Az, hogy ezt és a további Vega-C indításokat hogyan befolyásolja, és mennyire késlelteti a decemberi Vega-C startkudarc, majd kiderül a jövőben… És persze egyelőre az sem tudható, hogy mikor indul el végre az első Ariane-6, valamint hogy a bemutatkozó repülés hogyan végződik. Az viszont tudható, hogy a jelenleg szolgálatban álló Ariane-5-ből már csak két darabot gyártottak le…

Az ESA korábban javasolta, hogy európai fejlesztőcsoportok tegyenek javaslatokat ingyenesen indítandó „potyautasokra” az Ariane-6 bemutatkozó repülésén. Az egyik győztes egy olyan csoport volt, mely az űrügynökségnél tevékenykedő pályakezdőkből, illetve gyakornokokból áll. A magukat Young Professionals néven nevező csoport javaslata a Young Professional Satellite (YPSat) űreszköz volt. Ez nem más, mint egy 50 cm magas berendezés, melynek tetején két kamerát helyeznek el, és a kamerák képeit majd továbbítják a Földre. A kísérlet célja az Ariane-6 rakéta orrburkolat-leválasztásának, illetve a műholdak indításának a „közvetítése”, de az eszköz majd méri a mágneses teret is a rakéta pályája mentén. (Az ESA fotóján Vedant Paul gyakornok egy előzetes összeállítást ellenőriz a rázópadon. A két kamera felül látható.)

Űrpolitika

A francia televíziós műsorszórásért felelős szervezet (Arcom) november legvégén elrendelte, hogy a párizsi székhelyű Eutelsat szervezet felfüggessze a Rosszija 1, a Pervij Kanal és az NTV sugárzását az Európát kiszolgáló műholdjain. Az orosz NTV Pljusz és Trikolor cégek orosz nyelvű műsoraikat Oroszország nyugati területeire, valamint az orosz haderő és orosz szimpatizáns erők által megszállt ukrán területekre, részben az európai műholdas kommunikációs szervezet űreszközein keresztül juttatják el. (Az egyelőre nem világos, hogy ez az orosz tévénézőket mennyire fogja kellemetlenül érinteni, hisz a fenti két szolgáltató más űreszközökön is bérel transzponder csatornákat.) Az Eutelsat akkor érdemben nem kívánta kommentálni a döntést, csak annyit közölt, hogy a nagyjából 1,3 milliárd dolláros árbevételének 6,7%-a származik orosz megrendelőktől. December 22-én azonban közölték, hogy 2022-ben mintegy 15 millió eurós (16 millió dolláros) bevételkiesést eredményeztek az Oroszország és Irán ellen elrendelt uniós szankciók. Ez a 2022 júniusával zárt pénzügyi évben 2,2%-os, míg a 2023 júniusával záródó pénzügyi évben várhatóan mindössze 1,3%-os (éves) bevételkiesést jelent. A látszólagos ellentmondás (6,7 vs. 2,2 vs. 1,3 százalék) oka az, hogy a szervezet bevételében egyre nagyobb szerephez jutnak a „nem klasszikus”, azaz a „nem műsorszórási” bevételek.

December közepén az Európai Űrügynökség (ESA) két új igazgatót nevezett ki. Új munkakörüket mindketten 2023-tól töltik be. Carole G. Mundell a jövőben az ESA tudományos igazgatója, míg Dietmar Pilz technológiai, műszaki és minőségbiztosítási ügyekért felelős igazgató lesz.

Mundell (képünkön) kinevezésekor az extragalaktikus csillagászat professzora, valamint az Asztrofizikai Tanszék alapító-vezetője a Bath-i Egyetemen, egyúttal az Egyesült Királyság Tudományos Tanácsának elnöke. Korábban az Egyesült Királyság Külföldi és Nemzetközösségi Irodájában (Minisztérium) töltött be különféle pozíciókat. Volt vezető tudományos tanácsadó, vezető nemzetközi tudományos követ, valamint a globális tudományos és feltörekvő technológiák főosztályt is vezette. Az új igazgatónőnek asztrofizikából doktori (PhD), míg filozófiából BSc végzettsége van. Günther Hasingertől veszi át az igazgatói széket.

Dietmar Pilz doktori (PhD) címét és diplomáját is villamosmérnökként szerezte. Mintegy 23 éve dolgozik a repülő- és űriparban Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában és Németországban. (Pályakezdő kutatóként még az Egyesült Államokban is tevékenykedett a Rockwell Scientificnél.) Az utóbbi években az Airbus Defence and Space-nél töltött be különböző beosztásokat. Volt a rakományok és életfenntartó rendszerek, az EO/tudományos/felfedező eszközök, vagy épp az AstroBus projekt vezetője. Új pozíciója kedvéért az Airbus friedrichshafeni részlegének vezetői és (egyben) az űrtechnikai műszaki vezetői pozícióját adja fel.