Örömzene az ESA-ban
(Rovat: Európai űrpolitika - 2015.07.19 06:15.)

Hivatalba lépése előtt két héttel sajtótájékoztatót tartott az ESA új főigazgatója. Kijelentéseiből megsejthetjük, milyen mély változások várhatók az ESA-ban.

Az ESA pavilonja a 2015-ös Le Bourget-i kiállításon. (Kép: ESA / S. Angelstein)

A sajtótájékoztatót június 15-én a Le Bourget-i repülési és űrkutatási kiállítás keretében tartották, azon az akkor még hivatalban lévő Jean-Jacques Dordain és a kijelölt főigazgató, Johann-Dietrich „Jan” Wörner együtt szólt a sajtó képviselőihez. Bevezetőjében Dordain az ESA legújabb sikerei közül a Philae feléledését, Samantha Cristoforetti sikeres visszatérését emelte ki, valamint a Galileo és a Copernicus programok haladásáról is beszélt, a Sentinel–2A indításáról akkor még jövő időben. Végül, de nem utolsósorban az ATV–5 visszatérése kapcsán méltatta az európai teherűrhajók szolgálatát az ISS programban. Az ATV olyan sikeres volt, hogy a NASA felkérte az ESA-t, hogy az ATV technológiája alapján ők készítsék el az amerikai Orion űrhajó műszaki egységét. A nemzetközi együttműködést illetően megemlítette, hogy Kínával, Oroszországgal és a NASA-val egyaránt számos tervük van a jövőre nézve.

Az akkori és a mostani ESA főigazgató közös sajtótájékoztatója a párizsi repülési és űrkutatási kiállításon (Le Bourget, 2015. június 15.) (Kép: ESA / S. Corvaja)

A legfontosabb és legaktuálisabb, utódának átadandó ügyként az Ariane–6 fejlesztését jelölte meg. A Miniszteri Tanács tavaly decemberi döntése alapján az új hordozórakéta fejlesztésre kiírták a pályázatot. Az ipar részéről két pályázat érkezett, az ESA Iparpolitikai Bizottsága már a Wörner-korszakban, előreláthatóan július 16-án választ a két javaslat közül.

Wörner elismeréssel szólt a Dordain-korszak eredményeiről. Elmondta, hogy a futó programok tekintetében az ő feladata a korábbi vetés termésének betakarítása lesz. Biztosította a sajtót a folytonosságról, ugyanakkor legfontosabb feladatának a jövő körvonalazását nevezte. Szóhasználata szerint az „Industry 4.0” mintájára az űrtevékenységben el kell kezdődnie a „Space 4.0” korszaknak. Magyarázata szerint a „Space 1.0” a csillagászat (és az asztrológia!) korszaka, a „Space 2.0” az űrverseny, vagyis lényegében az Apollo korszak, míg a „Space 3.0” az ISS korszak, amelyet bizonyos mértékű együttműködés jellemez. A „Space 4.0” legfontosabb jellemzője a társadalommal való kölcsönhatás és párbeszéd lesz. Kereskedelmivé válik az űrtevékenység, a spin-off mellett megjelenik a spin-in, új utakat kell kijelölni az űrtevékenységben.

A „Space 4.0” működését egy zenei hasonlattal világította meg. Mint mondta, a zenemű hallgatóhoz történő eljuttatásához nem elég a zeneszerző és a karmester. Rajtuk kívül – elsősorban a dzsesszben – fontos szerepe van az úgynevezett dzsemmelésnek (jam session), vagyis az örömzenének. Ezáltal lehet a különböző érdekeket, véleményeket legjobban összehangolni. Meglepő fordulattal az ESA Tanács munkáját is az örömzenéléshez hasonlította. Bevezetőjét azzal fejezte be, hogy ebben a szellemben szeretne dolgozni, sőt, arra a kérdésre is igennel válaszolt, hogy ezek a „jam session”-ök az interneten is követhetők lesznek.

Az ESA nyitottabb működésének első jeleként azonnal megindította saját blogját. A blog bevezetőjében az ESA kommunikációs részlege arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a blog bejegyzéseit a főigazgató maga fogja írni, ők csak a stilizálást és a technikai munkákat végzik majd el. Wörner egyébként a DLR vezetőjeként is rendszeresen tájékoztatást adott blogjában a legfontosabb eseményekről.

Wörner beszédében konkrét országokról nem esett szó, mégis Magyarország szempontjából fontos az a kétszer is elhangzott félmondat, amelyben határozottan az ESA 22 tagországáról beszélt. Feltételek nélkül, megelőlegezve számunkra a rövidesen várható belépésünk tényét.

A sajtótájékoztató az ESA-tv felvételén.

A sajtótájékoztató végén a két főigazgató az újságírók kérdéseire válaszolt.