Megjelent az ESA Bulletin 163. száma
(Rovat: Európai űrpolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar , Nyereség a kontinensnek - 2015.12.20 08:15.)

A 40 éve tartó sorozat legfrissebb, 2015. III. negyedévi számát adta ki az ESA. Az egyik cikkben a magyar közreműködésről is szó esik – bár a csatlakozásunkról még nem.

Az Európai Űrügynökség (ESA) negyedévenként megjelenő kiadványa, az ESA Bulletin immár negyven éve látja el az olvasókat az Űrügynökség munkájáról, programjairól szóló információkkal. Most jelent meg a Bulletin idei III. negyedévi, a kezdetektől számított 163. száma.

Az ESA Bulletin legújabb számának címoldala Tim Peake brit űrhajóssal. (Kép: ESA)

A Bulletin első és leghosszabb cikkében a legújabb ESA-űrhajós, a brit Tim Peake űrrepülésével foglalkozik. A cikk címe (Óriások vállán) éppúgy Isaac Newtonra utal, mint Peake tudományos programjának a neve (Principia). A következő cikk a két évre tervezett, de már húsz éve működő SOHO napkutató szonda eredményeit ismerteti. (Portálunkon éppen tíz éve emlékeztünk meg az akkor tízéves szondáról.) A harmadik cikk a harmadik ipari forradalomnak nevezett 3D nyomtatásról szól, azon belül arról, hogy az ESA véleménye szerint miként profitálhat az űripar az új technológiából.

A SOHO folyamatos működésének 20. évfordulóját köszöntő képösszeállítás. (Kép: ESA / NASA)

Számunkra a legérdekesebb a következő, viszonylag rövidebb írás az ESEO (European Students Earth Orbiter) európai diákműholdról. A cikk szerint az egyébként meglehetősen hányatott sorsú, 45 kg-os mikroműholdnak 2016 második félévére kell indulásra készen állnia. Küldetése fél évre szól, de másfél évre meghosszabbítható. A projekt megvalósításában nyolc különböző országból 11 egyetemi diákcsoport (mintegy 200 fő) vesz részt – köztük magyarok is.

Az ESEO műhold makettje. (Kép: ALMASpace)

A cikk táblázatban közli a tíz tudományos műszert készítő csoportokat. A Langmuir-szondát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói készítik, a háromtengelyű dózismérőt (TriTel) pedig az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkájába bekapcsolódó hallgatók. A két magyar csoporton kívül a többi műszer elkészítésén két brit, valamint egy-egy észt, lengyel, holland, olasz, német és spanyol csoport dolgozik. A cikk azt is megemlíti, hogy a műhold energia-elosztó és energiabiztonsági rendszerét a BME hallgatói fejlesztik, azoknak az oktatóknak és kutatóknak az irányításával, akik a Rosetta leszállóegységének már bizonyított elektromos energia-ellátó rendszerét készítették. (Nemcsak hangzatos szólam tehát, hanem itt is megmutatkozó kemény valóság, hogy a Rosettában való közreműködés óriási tekintélyt szerzett az ESA-n belül a magyar közreműködőknek. Még jobb hír, hogy ez az elismertség „átöröklődik” a közreműködők tanítványaira is, ezek után már „csak” meg kell felelni az elvárásoknak.) A magyar csoportok ESEO-val kapcsolatos munkáját a Magyar Űrkutatási Iroda a PECS program keretében kezdettől fogva anyagilag is jelentős mértékben támogatja.

Az ESEO műhold főbb egységeinek elrendezése. (Kép: ALMASpace)

A Bulletin az utolsó részében ezúttal is táblázatos időrendi áttekintést ad az ESA futó programjairól, röviden bemutatva minden egyes programot, ezen keresztül tehát jó áttekintést kaphat az olvasó az űrügynökség munkájáról. Itt is számos olyan programmal találkozhatunk, amelyekben máris részt vesznek a magyar szakemberek, remélhetőleg az ilyen programok száma a jövőben tovább gyarapszik. Végül a Bulletinben megemlékeznek a nyáron elhunyt osztrák Harald Poschról, aki haláláig az ESA Tanács elnöke volt.

Amint arról korábban hírt adtunk, a 161. szám volt az utolsó, amelyet minden megrendelőnek automatikusan nyomtatott formában is eljuttattak. Aki mégis nyomtatott formában szeretne hozzájutni a Bulletinhez, annak ezt külön meg kell rendelnie a Spacebooks Online oldalon. A kiadvány változatlanul ingyenes, az online és a nyomtatott változat egyaránt. Az ESA tagországaiban, így Magyarországon is a postaköltséget is az ESA állja, a nem ESA-tagállamokban a megrendelőknek csak a terjesztés költségét kell megfizetniük.