Tanácskoztak az európai űrminiszterek
(Rovat: Európai űrpolitika, Nyereség a kontinensnek , Szakmapolitika - 2016.12.05 07:15.)

Fontos döntések születtek az ESA Miniszteri Tanács december 1–2-án Luzernben tartott ülésén.

A tanácskozáson a 22 tagállam, valamint a társult tag Szlovénia és az együttműködő állam Kanada képviselői vettek részt.

Az ESA Miniszteri Tanácsa 2016. december 1–2-án Luzernben (Svájc) tartotta ülését. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Az ESA közleménye az ülésről részben magyarázni próbálja a magyarázhatatlan fogalmakat, részben összesítést ad a pénzügyi döntésekről. Az új (mint azt már korábbi cikkünkben jeleztük, az új főigazgatóhoz köthető) fogalmak közül előtérbe tolakszik a magyar fül számára kellemetlen politikai felhangokat idéző United Space of Europe. Aminek nincs sok értelme, amúgy meg nem is hangzik jól. A másik ilyen fogalom a korábbi cikkünkben ugyancsak említett, a társadalommal való párbeszéd és a dzsesszből átvett örömzene keresztezéseként született, kissé misztikus, és a jól értesültség látszatát keltő, mégis semmitmondó Space 4.0. Sőt, hogy a helyzet fokozódjék, felbukkan a 4.0i, amelyik négy, angolul i-vel kezdődő szóval bűvészkedve vezeti le az ESA feladatait (innovate, inform, inspire, interact).

(Kép: ESA)

Az ülés előtti napon összeült az ESA küldöttségi szintű Tanácsa, és elfogadta az ESA Grand Challenge címet viselő pályázati koncepcióját. Lényege a költséghatékony kutatás-fejlesztés támogatása, az innováció és a vállalkozások ösztönzése, különböző témákban, különböző feltételekkel, de egységesen 1 millió euró elnyerhető támogatásért kiírandó pályázatokkal. Magának a Miniszteri Tanácsnak az érdemi döntéseiből csak olyan általánosságokat emel ki, hogy az ESA tevékenységének át kell fognia a világűr meghódításától (természetesen a Hold-falu vízióját is beleértve) a párizsi klímacsúcs határozatainak támogatásáig a legkülönfélébb területeket. Néhány érdekességet a nemzetközi sajtó híradásaiból lehet megtudni, előbb lássuk azonban az ESA közleményének érdekesebb, a költségvetésre vonatkozó részét.

A Miniszteri Tanács ülésének színhelye, a luzerni Kulturális és Kongresszusi Központ. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Ezek szerint az ESA 2,5 milliárd eurót kíván költeni arra, hogy az űrtevékenységet maximálisan integrálja az európai társadalomba és gazdaságba. A világviszonylatban versenyképes európai űrszektor támogatása 1,4 milliárd eurót igényel. A világűr elérésében és biztonságos használatában az európai autonómia biztosítása 1,8 milliárd euróba kerül. Az űrtudományokban és az űrtechnológiában a kiválóság megalapozására az európai adófizetőknek 4,6 milliárd eurót kell költeniük.

Ha az ESA működési területeiben jártas olvasó számára idegenül hangzanak a felsorolt tevékenységek, akkor eláruljuk, nem az ön készülékében van a hiba. Ezt bizonyára az ESA-nál is érzik, ezért a „gyengébbek kedvéért” a fenekestül felforgatott rendszer adatai után megadják a hagyományos (mondhatnánk megszokott és normális) tevékenységi területek szerinti összegeket. Ezeket az alábbi táblázatban adjuk meg, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az egyes sorokban szereplő összegek nem ugyanazon időszakra vonatkoznak. Ez önmagában észszerű megoldás, hiszen tekintetbe veszi az egyes programok sajátosságait, azonban az összehasonlítást elég körülményessé teszi.

Programcsalád	Teljes költségvetés (millió €, 2016-os árfolyamon)
Földmegfigyelés	1370 (2025-ig)
Távközlés	1280 (2024-ig)
Navigáció	69 (2021-ig)
Exploration	1452 (2021-ig)
PRODEX	172 (2021-ig)
Hordozórakéták	1611 (2023-ig)
Űrbiztonság	95 (2022-ig)
Technológiafejlesztés	445 (2022-ig)
Tudomány, fejlesztés, más kötelező programok	3813 (2021-ig)
Összesen	10,3 milliárd €

Fontos, a részletes határozatban szereplő információ, hogy a kötelező programok költségvetése (amelyhez Magyarországnak is a GDP arányában kell hozzájárulnia) a 2017-es 747,5 millió euróról évi 1% növekedéssel 2021-re 778 millió euróra nő. Ebből a tudományos programok költségvetése mind az öt évben egységesen 508 millió euró.

Ami a sajtóvisszhangokat illeti, több cikk is azt emeli ki, hogy a miniszterek elfogadták az ExoMars folytatását, vagyis az eddigi keret csaknem 50%-kal történő megtoldását (mint arról korábban írtunk, az ESA tagországok a kezdetek óta ragaszkodtak a 850 millió eurós plafonhoz, ezt sikerült most 400 millióval megtoldani, így az ExoMars életben marad). Az, hogy ezt másfél hónappal a 230 millió eurós Schiaparelli kudarca után sikerült elfogadtatni, mindenképp óriási fegyvertény Wörner főigazgató részéről. Legalább ilyen fontos eredmény, hogy az ESA végérvényesen döntött, hogy a többi nemzetközi partnerhez hasonlóan 2024-ig vállalja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) finanszírozásából rá jutó részt, ami közel 1 milliárd eurót tesz ki, bár egyes források szerint ez csak 2021-ig lesz elég. Mindenesetre a kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy továbbra is dolgozzanak ESA-űrhajósok az ISS-en. Nem kapott viszont támogatást a Föld felé közelítő kisbolygók eltérítésének lehetőségét vizsgálni kívánó, a 170 méteres Didymos kisbolygóhoz tervezett Asteroid Impact Mission.

Magyar szemmel érdekes egy írországi portál információja, mely szerint Írország az elkövetkező 5 évben 90 millió euróval (ami évi 18 millió euró) kíván részt venni az ESA programjaiban. Ennek köszönhetően azt remélik, hogy az évtized végére az ország űripari cégeinek száma 80-ra emelkedik, és az űrszektorban 1000 új munkahelyet tudnak teremteni. Nem hazánk nagyságrendje ugyan, de hasonló információ, mely szerint Spanyolország a 2017–2024 időszakban 1,51 milliárd euróval szándékozik hozzájárulni az ESA költségvetéséhez, ami 600,3 millió euróval több a 2014-ben tervezettnél, vagyis az eredeti összeghez viszonyított növekedés több mint 60%. A spanyol portál cikke azt is kiemeli, hogy Spanyolország 2000 óta összesen 2,24 milliárd eurót kapott vissza a földrajzi visszatérítés elve alapján, szerződések formájában az ESA-tól, aminek köszönhetően az űrszektor árbevétele a 2000. évi 230 millió euróról 2015-re több mint megháromszorozódott, 750 millió euróra nőtt.

Az ülés végeztével (balról jobbra) a házigazda svájci oktatási, kutatási és innovációs minisztérium államtitkára, Mauro Dell’Ambrogio, a Tanács soros elnöke, Begona Cristeto Blasco, spanyol ipari és KKV-ügyi miniszterhelyettes, Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója és Franco Bonacina, az ESA kommunikációs vezetője tartott sajtótájékoztatót. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

A Miniszteri Tanács elnöki tisztét a 2012-ben Nápolyban tartott ülés óta Svájc és Luxemburg megosztva töltötte be, ennek megfelelően 2014-ben Luxembourgban, most pedig Luzernben tartották a Tanács ülését. Most Spanyolországot választották a Miniszteri Tanács következő elnökévé, ezért az ülésen Luis de Guindos, illetve Begona Cristeto Blasco, spanyol ipari és KKV-ügyi miniszter, illetve miniszterhelyettes elnökölt, a Tanács következő ülését pedig várhatóan 2019 végén, Spanyolországban tartják.

Magyarországot dr. Solymár Károly Balázs, az NFM helyettes államtitkára (a hátsó sorban balról az ötödik) képviselte a Miniszteri Tanács ülésén. A 22 tagállam közül mindössze ötöt képviselt miniszter, az ún. „családi fotón” a 22 tagállam küldöttségvezetője, az ESA főigazgatója és az ESA Tanács norvég elnöke látható. A neveket és pontos tisztségeket az eredeti képaláírás sorolja fel az ESA honlapján. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Az európai űrminiszterek tanácskozásán ezúttal első alkalommal vehetett részt Magyarország képviselője teljes jogú tagként. Szerkesztőségünk néhány hete írásban érdeklődött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) a magyar képviselet részleteiről, és hogy milyen kötelezettségeket szándékozik Magyarország vállalni az ESA önkéntes programjaiban. Az NFM a Miniszteri Tanács ülése utánra ígérte a választ. Mihelyt ez megérkezik, haladéktalanul tájékoztatjuk olvasóinkat.

A Miniszteri Tanács ülését követő sajtótájékoztató. (Forrás: ESA)