Európai mozaik – 2020. november (2. rész)
(Rovat: Európai űrpolitika, Lássuk és halljuk egymást - 2020.12.03 07:15.)

Havonta visszatérő sorozatunk befejező részében a Lunar Gatewayről, űrpolitikáról és műholdas alkalmazásokról lesz szó.

Űrpolitika

Miután október 27-én a NASA és az ESA aláírta a Lunar Gatewayről szóló egyetértési nyilatkozatot (MoU, Memorandum of Understanding), novemberben megkezdődött az űrpolitikai és jogi egyeztetés (negotiation) a két szervezet között. (Hangsúlyozzuk, hogy nem az egész Artemisről, vagy az Orion űrhajóról van szó. Mint az ismert, a Föld–Hold–Föld közlekedést biztosító Orionok már épülnek NASA–ESA együttműködésben. Az amerikaiak a parancsnoki-visszatérő kabint, míg az európaiak a műszaki/hajtóműegységet fejlesztik. Az Artemis további elemei a Hold körüli pályán keringő Lunar Gateway, a Holdra szálló egység, a holdbázis, a holdjárók, valamint a különféle kiszolgáló teher-/ellátóűrhajók. Ebben a hírben a Lunar Gatewayről van szó.) Az eredeti MoU-nak megfelelően az ESA feladata lesz az I-Hab nevű lakómodul, valamint az ESPRIT (European System Providing Refuling, Infrastructure and Telecommunications) nevű üzemanyag-befogadó, infrastruktúra és távközlési egység elkészítése. Ennek a két Lunar Gateway modulnak az elkészítését egyébként még az ESA űrminiszterek 2019. októberi tanácskozása hagyta jóvá és biztosította a költségvetését. Idén október 14-én pedig az ESA aláírta a Thales Alenia Space olasz (I-Hab), illetve francia részlegeivel (ESPIRIT) a szerződéseket.

Az I-Hab indítását 2026-ra tervezik, míg a két részből álló ESPIRIT távközlési része 2023-ban, energetikai és üzemanyagos része pedig 2027-ben kerülhet Hold körüli pályára. November 2-án a főtárgyalói pozícióra az EU és az ESA Kai-Uwe Schroglt jelölte ki. Schrogl 2014 és 2016 között az ENSZ COPUOS (a világűr békés felhasználásának bizottsága) jogi albizottságának elnöke volt. Jelenleg az ISS Kormányközi Egyezmény (IGA-CC) Európai Koordinációs Bizottságának (ECC) alelnöke.

A képen jól felismerhető a két ESPIRIT egység, az üzemanyag-felvevő (refuller) és távközlési (communications), valamint a japánokkal (JAXA) közösen építendő lakómodul (I-Hab). A grafikus bejelölte még a Lunar Gatewayhez kapcsolt Orion űrhajó hermetikus, parancsnoki-visszatérő fülkéjét (NASA) és a nem hermetikus műszaki és hajtóműegységet (ESA) is. (Kép: ESA)

Ide tartozó hír, hogy november közepén jelentette be az Ukrán Nemzeti Űrügynökség, hogy az ország – kilencedikként – hivatalosan csatlakozott az amerikai vezetésű, nemzetközi összefogással megvalósuló Artemis holdprogramhoz. Az Öreg Kontinensről korábban már csatlakozott az Egyesült Királyság, Luxemburg és Olaszország. Az ESA, Japán és Kanada már a kezdeti lépésekben is részt vett, és pár hete Ausztrália és az Arab Emirátusok is „beszállt”.

A „Sógorék” adhatják az ESA következő főigazgatóját! A hír érdekességét az adja, hogy korábban „valahogy mindig” az ESA két legnagyobb befizetője (Franciaország és Németország) állampolgára volt a „dídzsí” (DG, Director General). November utolsó napjaira viszont kiderült, hogy az osztrák Josef Aschbacher (jelenleg földmegfigyelési igazgató) jelölése 2/3-os támogatottságot élvez. Esélyeit az is javítja, hogy a maradék 1/3 támogatás két jelölt (egy-egy spanyol és norvég) között oszlik meg. A döntésre már csak december 17-ig kell várni. Ha a papírforma érvényesül, egy kis tagállam állampolgára lehet az Európai Űrügynökség első embere.

Műholdas alkalmazások

Az EUTELSAT november 12-én jelentette be, hogy január elsejétől Pascal Homsy lesz az új pénzügyi igazgató, CTO. Homsy a Thales Alenia Space űrtávközlési üzletágát hagyja ott a legjelentősebb európai űrtávközlési cég kedvéért. Korábban egyébként olyan cégeknél tevékenykedett, mint az Alcatel, Lucent, Nokia, Atos. Öt nappal később pedig arról tudósított a vállalat, hogy – egy évvel az indítás után, és rengeteg teszt elvégzését követően – a legújabb nagy átmenő teljesítményű (high throughput) geostacionárius műholdja, a 7° fok keleti hosszúság fölött „rögzített” Konnect megkezdte szolgálatát. A 2020 januárjában indított űreszköz földi infrastruktúrájának kiépítése a COVID-19 miatt jelentős késést szenvedett. A Thales Alenia Space által a cég Spacebus Neo platformján épített holdnak összesen 65 irányított nyalábja van, és szolgáltatásai az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Afrika területén érhetőek el.

Ugyanezen a napon a svéd OVZON bemutatta legújabb, OVZON GO nevű, kisméretű terminálokkal (pl. a képünkön látható OVZON T6 laptop méretű, 6 kg-os, IP67 szabványnak megfelelő por- és vízállóságú berendezéssel) használható szolgáltatását. Az OVZON GO-t használok álló helyzetben vagy mozgásban érhetnek el maximum 10 Mbps sebességű műholdas adatátvitelt a vállalat megfelelő műholdjain keresztül. A kiszolgált régiók lefedik Európa, az Egyesült Államok, a volt szovjet Közép-Ázsia és Japán teljes területét, valamint Latin-Amerika és Afrika területének mintegy 80–90%-át.