Brexit: a britek maradnak a Copernicusban
(Rovat: Európai űrpolitika, GMES - Copernicus , Galileo - 2021.01.02 13:15.)

Eldőlt, hogy az eddig közös földmegfigyelési programban továbbra is mindenki együtt dolgozik.

2021. január 1-jén életbe lépett Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból (EU). Szinte az utolsó pillanatban, karácsonykor született meg az a megállapodás, amely szabályozza az ország és az EU jövőbeli kapcsolatait. Vannak olyan területek, ahol teljes a szakítás, máshol azonban minden marad a régiben. A megegyezés értelmében a britek például továbbra is részt vesznek az európai Copernicus földmegfigyelési programban. (Mint arról korábban már írtunk, nem ez a helyzet a közös EU űrtevékenység másik alappillére, a Galileo műholdas hely- és időmeghatározó rendszer esetében, ahol annak biztonsági vonatkozásai miatt a britek távozásukkal kiestek a közös programból.)

A több mint 1200 oldalas Brexit-megállapodás értelmében a 2021-ben kezdődő következő hétéves költségvetési ciklus idejére Nagy-Britannia részt vesz a Copernicus programban, a többi EU tagállamhoz hasonló feltételekkel használhatja a szolgáltatásokat és termékeket. Külön megállapodás tárgya lesz a biztonsági szolgáltatáshoz (Copernicus Security Service) való hozzáférésük részletes szabályainak kidolgozása. Ez a szolgáltatás elsősorban határvédelmi és tengeri biztonsági célú adatokkal látja el a kormányzati szerveket.

A Copernicus program Sentinel műholdcsaládja. (Kép: ESA)

A Brexit bizonytalanságot okozott abban (is), hogy a britek milyen módon vegyenek részt a jövőben az EU űrtevékenységében. Az amúgy is eléggé komplikált helyzetet az is tovább bonyolítja, hogy Nagy-Britannia tagja az EU-tól független kormányközi szervezetnek, az Európai Űrügynökségnek (ESA), ahonnan eszük ágában sincs kilépni. A Copernicus pedig az EU és az ESA közösen megvalósított programja. Ezzel szemben a navigációs programot (a Galileót és az EGNOS-t) teljes egészében az EU finanszírozza, még ha ennek a pénznek egy részéből az ESA gyártatja is le és állíttatja pályára a navigációs műholdakat. Az EU űrprogramjának harmadik, lényegesen kisebb eleme a világűr megfigyelése, az űreszközök követése (Space Situational Awareness, SSA), valamint a kormányzati műholdas kommunikáció (GovSatCom). Ebben is marad a britek részvétele, ami nem csak az adatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésük, de a potenciális űripari megrendeléseik szempontjából is fontos.